Magánrepülőgéppel érkeztek Norvégiába a tálibok

Afganisztán de facto urai humanitárius segítséget várnak a Nyugattól.

2022. 01. 23. 19:05
A tálib delegáció indulása Oslóba.
Forrás: Twitter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magánrepülőgéppel érkezett a tálib küldöttség a hétvégén a norvég fővárosba, hogy az afgán humanitárius válságról egyeztessen. Ez az első alkalom, hogy a tavaly augusztusi hatalomátvétel óta Afganisztán de facto urai hivatalos látogatásra érkeznek Európába, de sokan ezt is elhibázott lépésnek tartják. Már csak azért is, mert a fedélzeten ott volt például Anasz Hakkáni, annak a Sziraddzsudin Hakkáninak a testvére, akinek a hollétéért az Egyesült Államok tízmillió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel. A hírhedt Hakkáni-hálózat feje korábban megannyi, nyugatiak elleni terrortámadást tervelt ki, újabban „belügyminiszterként” dolgozik. Ráadásul a 15 fős tálib delegációt a norvég adófizetők pénzéből utaztatták. 

A nyilvánosságra hozott adatok szerint csak a magánrepülőgép bérlése 3,5 millió norvég koronába (125 millió forintba) került, ezenkívül a vendéglátók fizetik a szállásukat és a biztonságukat is. 

– Félünk. Ez az első lépés az elismerésük felé. Nem akarjuk, hogy ide jöjjenek, inkább küldjék őket a hágai bíróságra – idézte a norvég hírügynökség az egyik afgán menekültet.

Az egyeztetések vasárnap kezdődtek és a tervek szerint három napig tartanak majd. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások az afgán civil társadalom képviselőinek megbeszéléseivel kezdődött meg, a későbbiekben női és emberi jogi szervezetek, a média képviselői, továbbá európai és amerikai diplomaták is csatlakoznak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter sietett leszögezni, hogy az oslói megbeszélések nem jelentik a tálibok diplomáciai elismerését vagy esetleges legitimálását. Az egyeztetések legfőbb témája, hogyan lehetne újraindítani a humanitárius segélyezést Afganisztánban, ahol a hatalomátvétel óta a gazdaság összeomlott, a lakosság több mint fele éhezik. 

Fotó: -

A nézeteltérés alapja, hogy a nemzetközi közösség nem hajlandó közvetlenül a tálibokat segíteni, szeretne segélyszervezeteket bevonni a munkába, illetve lehetőség szerint emberi jogi reformokat kicsikarni a segítségért cserébe. 

Az Európai Unió egyébként már döntött is arról, hogy „minimális, kizárólag humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos” jelenlétet visszaállít Kabulban.

 

Borítókép: A tálib delegáció indulása Oslóba. (Fotó: Twitter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.