– Remélem, nem esem a hátsó felemre, tekintve a lépcsőket borító havat és jeget – fogalmazott a nemcsak fagyos moszkvai januárra utalva, de a kényes diplomáciai helyzetet is érzékeltetve John Sullivan egykori amerikai külügyminiszter-helyettes, akit 2020-ban az előző elnök, Donald Trump nevezett ki moszkvai nagykövetnek, s akit republikánus létére Joe Biden is a posztján hagyott. Sullivan azután beszélt telefonon európai újságírókkal, hogy a napokban átadta Moszkvában országának az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos és orosz részről még decemberben megfogalmazott aggodalmakra készített válaszát.
Ezzel ugyanakkor a fogadó fél az első visszhangok szerint nem volt elégedett. Az orosz kifogások az európai erőegyensúly megbomlására vonatkoznak. Washington pedig érvelésében olyan, az oroszokat is kötelező szerződésekre hivatkozik, mint az ENSZ Alapokmánya és a helsinki záróokmány.
Mint az amerikai nagykövet elmondta, ragaszkodnak Ukrajna szuverenitásához és területi integritásához, valamint ahhoz, hogy Kijev maga választhassa meg a számára megfelelő biztonsági lépéseket és szövetségeket.
– Értem, hogy az oroszok azt mondják nyilvánosan, nem akarják megszállni Ukrajnát, de a terepen a tények egészen mást mutatnak.
Több mint százezer katona felsorakoztatása a határon rendkívüli dolog, nem hadgyakorlat. Nem állítjuk, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, de a felturbózott katonai jelenléttel megvan rá a lehetősége, mégpedig nemcsak orosz területről, de Belaruszon keresztül is.
Olyan ez, mint az asztalra kitett pisztoly, miközben azt mondom, békével jöttem – mondta Sullivan.
A nagykövet szavai szerint Washington – a NATO-szövetségesekkel, Európával, valamint Ukrajnával egyeztetve – a kölcsönös átláthatóságot biztosító lépéseket ajánlott fel válaszában, így az ukrajnai támadófegyverzetekre vonatkozókat, olyanokat, amelyek erősítik a bizalmat az európai hadgyakorlatokkal és műveletekkel kapcsolatban, továbbá fegyverzetkorlátozási javaslatokat is tett.
Amennyiben Moszkva nem tesz a feszültséget mérséklő és a Nyugatnak is megfelelő lépéseket, az amerikai álláspont szerint „súlyos következményekkel” kell számolnia. Sullivan nem bocsátkozott ezzel kapcsolatos részletekbe azon túl, hogy kérdésre válaszolva megjegyezte, ezek az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, azaz Európa energiaellátását, valamint exportkorlátozásokat, sőt Európa felfegyverzését is jelenthetik.
De a The New York Times vasárnapi címlapján – meg nem nevezett amerikai illetékesekre hivatkozva – azt írta, nemcsak – mint az megszokott – az orosz elit tagjainak bankszámláit és beutazását érintő szankciókról van szó, hanem az ország egészét, az oroszok mindennapjait is érintő büntetőintézkedésekről: inflációgerjesztő és más pénzügyi pánikkeltő lépésekről, akár egy tőzsdekrach kiprovokálásáról.
Résnyi betekintést engedve a diplomácia mindennapjaiba, Sullivan – aki 2018-ban, Rex Tillerson távozása után és Mike Pompeo hivatalba lépése előtt pár hétig ügyvezető külügyminiszter is volt – emlékeztetett: Tillerson már 2017-es moszkvai látogatása alatt azt mondta, mélyponton vannak a kétoldalú kapcsolatok. A helyzet azóta sem javult. Így a külképviseletek munkáját kölcsönösen megnehezítő diplomáciai háború részeként a moszkvai amerikai misszió létszáma 180 fővel csökkent, miután az orosz fél nem teszi lehetővé helyi alkalmazottak foglalkoztatását. De a nagykövet ezzel együtt elismerően nyilatkozott az orosz diplomáciáról, arról, ahogy fogadják őt a külügyben. Hangsúlyozta, hogy tartalmi nézeteltérésekről van szó országaik között.
