– vázolta fel a problémát a tábornok.
Az egyetemi tanár hozzátette ugyanakkor, hogy kétoldalú együttműködéssel támogathatnák a nyugati országok Ukrajnát, de ezt eddig senki sem jelentette be, sőt Joe Biden amerikai elnök többször is megfogalmazta, hogy az Egyesült Államok nem fog katonai erőt alkalmazni Ukrajnában. Szenes Zoltán azt is hozzátette, hogy
mivel nem látszik az ukrán haderő szervezett ellenállása, még támadó fegyverek szállítása sem jelentene megoldást, mivel az új harceszközökre fel kellene készíteni az ukrán katonákat, ami sok időt igényelne, és ezt háború közben nem lehet megoldani. Csak szervezett külföldi csapatok bevetése tudna változtatni a helyzeten.
A vezérezredes kedden még a „grúz modellt” látta kibontakozni az orosz–ukrán harcokban, hiszen 2008-ban Dél-Oszétia és Abházia szintén szakadár területeknek számítottak, amelyek akkor az orosz békefenntartók védelmét kérték. 2008-ban a grúzok indítottak háborút, de nem tudták elég gyorsan elfoglalni Abháziát, és az orosz csapatok légi- és földi úton, valamint kibertámadásokkal nyerték meg a háborút öt nap alatt. „De most úgy látszik, ennyivel nem elégedettek meg” – folytatta a vezérezredes, rámutatva arra, hogy a mostani műveletek a Donyec-medencén is túlnyúlnak.
Szenes szerint Putyin olyan ukrán vezetést akar, amely kooperál az orosszal.
„Grúziában is van most egy kvázi oroszbarát kormány. A gazdasági kapcsolatok felélénkültek Moszkvával, és Grúzia szavakban ugyan kéri a NATO tagságot, de a valóságban tudják, hogy a kérés teljesen lehetetlen” – mondta az NKE tanára.
Az MHTT elnöke a mindenkori ukrán kormányt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért.
Kiemelte, hogy korábban az ukrán alkotmány része volt az „el nem kötelezett ország” elhatározása, amelyet 2017-ben felváltott a NATO tagság-elérése. Nem volt határozott törekvés a Minszk–II megállapodás megvalósítására.
Szenes Zoltán szerint az európai vezetőknek már előbb nyomást kellett volna helyezniük Kijevre, hogy tartsa be a minszki megállapodásokat, valamint tárgyaljon a két szakadár népköztársasággal, és próbálja megoldani a helyzetet. „Kijev ezzel szemben 2014 végén lekapcsolta az egész régiót az ellátási rendszeréről (nyugdíj, kereskedelmi ellátás, energia, egészségügy), ezzel »odalökve« a lakosokat Oroszországnak. Az ukrán kormányok felelőssége tehát rendkívüli” – zárta gondolatát Szenes Zoltán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!