„Megdöbbentő, hogy nincs szervezett ukrán katonai ellenállás”

Szenes Zoltán egyetemi tanár, volt vezérkari főnök megdöbbentőnek tartja, hogy nincs szervezett katonai ellenállás az ukránok részéről, és úgy véli, jelenleg az oroszok profin megtervezett akcióját láthatjuk. Szerinte a nyugati hatalmaknak ki kellene találnia, hogy milyen új világrendet akarnak, ha nem akarják a jövőben is tétlenül nézni, hogy lerohannak egy országot.

„Az oroszok profin hajtják végre a műveleteiket Ukrajnában. Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentését követően pillanatok alatt meg is indult a csapásmérés. Az oroszok tönkretették az ukrán légvédelmi, sőt az egész vezetésirányítási rendszert, szisztematikusan támadják a katonai infrastruktúrát, a légifölény meglétével pedig elindultak a szárazföldi csapatok is” – nyilatkozta lapunknak csütörtökön Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzor emeritusa, ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke az Ukrajnába bevonuló orosz csapatok kapcsán. 

A légvédelem feladását különösen nagy hibának tartja az NKE tanára, aki

felidézte a Jugoszlávia elleni 1999-es légi háborút, ahol a belgrádi vezetés azonnal kitelepítette a légi erejét tartalék repülőterekre, és komoly álcázó tevékenységgel csökkentette a NATO-légicsapások hatékonyságát.

A 78 napig tartó háború során Belgrád makettekkel, manőverekkel, dezinformációkkal tévesztette meg az ellenfelet a katonai repülőgépek és légvédelmi rendszerek hollétéről. „Ezeket a harcászati, ügyességi fogásokat most nem lehet látni az ukrán haderőnél” – mondta az MHHT elnöke.

Szenes elvetette a NATO beavatkozását, mivel Ukrajna nem tagja a katonai szervezetnek, noha emlékeztetett arra is, hogy

az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatával be lehetne avatkozni a háborúba, de mivel Oroszország állandó tagja a BT-nek, így pozitív BT-döntés ebben nem várható.

Bár az említett 1999-es légi háborúban a NATO az ENSZ BT határozata nélkül is fellépett a szerb Szlobodan Milosevic kormányának megdöntése érdekében, de akkor közel tíz hónapon át tárgyaltak a tagországok a konszenzus elérése érdekében.

Ami szomorú jelenleg, hogy most viszont semmi nem történik, egyszerűen tétlenül nézzük, hogy lerohannak egy országot. És ezzel az erővel, ad abszurdum, bárkit lerohanhatnak. Fel van adva a lecke a nyugati hatalmaknak, hogy kitalálják, milyen új világrendet akarnak, mert így semmit sem lehet megoldani. Senki sem kockáztat, senki nem ad katonai erőt

– vázolta fel a problémát a tábornok.

Az egyetemi tanár hozzátette ugyanakkor, hogy kétoldalú együttműködéssel támogathatnák a nyugati országok Ukrajnát, de ezt eddig senki sem jelentette be, sőt Joe Biden amerikai elnök többször is megfogalmazta, hogy az Egyesült Államok nem fog katonai erőt alkalmazni Ukrajnában. Szenes Zoltán azt is hozzátette, hogy

mivel nem látszik az ukrán haderő szervezett ellenállása, még támadó fegyverek szállítása sem jelentene megoldást, mivel az új harceszközökre fel kellene készíteni az ukrán katonákat, ami sok időt igényelne, és ezt háború közben nem lehet megoldani. Csak szervezett külföldi csapatok bevetése tudna változtatni a helyzeten. 

A vezérezredes kedden még a „grúz modellt” látta kibontakozni az orosz–ukrán harcokban, hiszen 2008-ban Dél-Oszétia és Abházia szintén szakadár területeknek számítottak, amelyek akkor az orosz békefenntartók védelmét kérték. 2008-ban a grúzok indítottak háborút, de nem tudták elég gyorsan elfoglalni Abháziát, és az orosz csapatok légi- és földi úton, valamint kibertámadásokkal nyerték meg a háborút öt nap alatt. „De most úgy látszik, ennyivel nem elégedettek meg” – folytatta a vezérezredes, rámutatva arra, hogy a mostani műveletek a Donyec-medencén is túlnyúlnak.

Szenes szerint Putyin olyan ukrán vezetést akar, amely kooperál az orosszal.

„Grúziában is van most egy kvázi oroszbarát kormány. A gazdasági kapcsolatok felélénkültek Moszkvával, és Grúzia szavakban ugyan kéri a NATO tagságot, de a valóságban tudják, hogy a kérés teljesen lehetetlen” – mondta az NKE tanára.

Az MHTT elnöke a mindenkori ukrán kormányt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért.

Kiemelte, hogy korábban az ukrán alkotmány része volt az „el nem kötelezett ország” elhatározása, amelyet 2017-ben felváltott a NATO tagság-elérése. Nem volt határozott törekvés a Minszk–II megállapodás megvalósítására.

Szenes Zoltán szerint az európai vezetőknek már előbb nyomást kellett volna helyezniük Kijevre, hogy tartsa be a minszki megállapodásokat, valamint tárgyaljon a két szakadár népköztársasággal, és próbálja megoldani a helyzetet. „Kijev ezzel szemben 2014 végén lekapcsolta az egész régiót az ellátási rendszeréről (nyugdíj, kereskedelmi ellátás, energia, egészségügy), ezzel »odalökve« a lakosokat Oroszországnak. Az ukrán kormányok felelőssége tehát rendkívüli” – zárta gondolatát Szenes Zoltán.

Borítókép: Sérült radarrendszerek és egyéb berendezések egy ukrán katonai létesítményben a délkelet-ukrajnai Mariupol városban 2022. február 24-én. (Fotó: MTI/AP/Szergej Gric)