Szakértők szerint az újabb tilalom még inkább súlyosbítani fogja a gazdasági helyzetet, ugyanis az afgán termelők többsége a búzatermesztés helyett áttért a máktermelésre, ami gyorsabb és nagyobb összegű bevételt jelent. Havonta akár háromszáz dollárnyi összeghez is hozzájuthatnak a mákföldek tulajdonosai és a földművesek, akik a tartós aszály és a nemzetközi közösség pénzügyi szankciói miatt már így is nehéz helyzetben vannak. A betakarítás egyébként már elkezdődött Afganisztán déli területein, beleértve a második legnagyobb város, Kandahár környékét is. Az ország más területein azonban még csak az ültetés időszaka zajlik.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) adatai szerint Afganisztán a világ vezető ópiumtermelője, a globális készletek mintegy 80 százaléka innen származik.
Tavaly ráadásul jelentős növekedést is kimutatott a szervezet: a 2020-as adatokhoz képest körülbelül nyolc százalékkal több, mintegy 6800 tonna ópiumot termeltek az országban. Mindez kulcsfontosságú bevételi forrás a tálib vezetés számára, egyes becslések 2021-ben 1,8-2,7 milliárd dollárra teszik a kábítószer-kereskedelemből befolyó összeget. Az UNODC ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, az országból nemcsak kábítószer-alapanyagok, hanem tiszta heroin is kerül külföldre: „az illegális szerből évente mintegy 320 tonna mennyiségben adnak el.” Az elmúlt húsz évben az Egyesült Államok közel kilencmilliárd dollárt költött arra, hogy az afganisztáni kábítószer-kereskedelmet felszámolja. A tálibok már előző uralmuk alatt, 1996 és 2001 között is hoztak a mostanihoz hasonló intézkedéseket, azonban miután a külföldi csapatok bevonultak Afganisztánba és megdöntötték a szervezet hatalmát, az ópiumtermelés ismét fellendült.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!