Betiltották a tálibok a heroin alapanyagának termesztését

Börtönbüntetést is kaphat az a földműves Afganisztánban, aki termeszti vagy betakarítja a mákot, amelyből a heroin alapanyagát, az ópiumot is előállítják. A nyugati csapatok kivonulása és a tálib hatalomátvétel óta a lakosság az éhezés küszöbén áll, az új kormány pedig hatalmas gazdasági válsággal küzd, miközben a fő bevételi forrás éppen a kábítószer-kereskedelemből származik.

Nad Ali, 2022. április 3. Máktejet, nyers ópiumot nyernek ki a mákgubók bemetszésével egy mákültetvényen a dél-afganisztáni Helmand tartományban 2022. április 1-jén. A tálibok április 3-án bejelentették, hogy betiltják a mák termesztését. Afganisztán jelenleg a világ legnagyobb ópiummák termesztõ országa. MTI/AP/Abdul Khaliq Fotó: Abdul Khaliq

– Minden honfitársunkkal ismertettük az intézkedést, a rendelet kiadásának időpontjától az egész országban teljes mértékben megtiltjuk a mák termesztését és betakarítását, továbbá a mákföldeket sem művelheti senki

– áll a tálibok vezetője, Hibatulla Ahundzada molla által kiadott rendeletben.

Az új törvény szövegében az is szerepel, ha valaki megsérti a szabályt, annak ültetvényeit felgyújtják, a termelőt pedig az iszlám törvények, azaz a saría szerint megbüntetik – utóbbi értelmében börtönbüntetés is járhat szabályszegés esetén. Az intézkedés azokra a mákültetvényekre is vonatkozik, amelyeken jelenleg nem termelnek ópiumot. (Az ópiumot úgy állítják elő, hogy a még éretlen mákfejekbe a szirmok lehullása után bemetszéseket ejtenek, majd az azokon keresztül távozó fehéres váladékot hagyják a levegőn megszáradni. Az így keletkező barnás színű rögöket lekaparják, ami már a nyers ópium.) Az intézkedéssel egyúttal a heroin és más kábítószerek eladását, vásárlását is megtiltották a tálibok, továbbá behozni és kivinni sem lehet ezeket a szereket az országból.

A talibán már a tavaly augusztusi hatalomátvételt követően jelezte, hogy felszámolnák az ópiumtermelést, abban bízva, hogy így elnyerhetik a nemzetközi közösség elismerését és visszavonják a kivetett szankciókat. Nem sokkal később azonban közölték, erre mégsem fog sor kerülni, ugyanis az ópiumkereskedelemből származik az ország jelentős bevétele, amit nem tudnak mellőzni az Afganisztánt sújtó gazdasági válság közepette. 

A nemzetközi csapatok kivonulása és a tálib hatalomátvétel után az ország az összeomlás szélére került, az ENSZ több alkalommal figyelmeztetett a súlyos humanitárius válság közeledtére. António Guterres, a szervezet főtitkára korábban arról számolt be, a közel 40 milliós lakosságból mintegy 23 millióan nem jutnak élelmiszerhez, többen gyermekeiket és testrészeiket is hajlandók eladni, hogy némi pénzhez jussanak. 

Az intézkedés miatt a kabuli vezetés a lakosság ellenállására számít, ugyanis az utóbbi hónapokban egyre többen foglalkoztak máktermesztéssel − írta a Reuters hírügynökség tálib forrásokra hivatkozva. Egy helyi földtulajdonos arról számolt be, már számítottak az újabb tilalomra, ugyanakkor máshogy nem tudja eltartani családját. Egy másik férfi pedig közölte, „ha ez így marad, kénytelenek leszünk lopni”.

Szakértők szerint az újabb tilalom még inkább súlyosbítani fogja a gazdasági helyzetet, ugyanis az afgán termelők többsége a búzatermesztés helyett áttért a máktermelésre, ami gyorsabb és nagyobb összegű bevételt jelent. Havonta akár háromszáz dollárnyi összeghez is hozzájuthatnak a mákföldek tulajdonosai és a földművesek, akik a tartós aszály és a nemzetközi közösség pénzügyi szankciói miatt már így is nehéz helyzetben vannak. A betakarítás egyébként már elkezdődött Afganisztán déli területein, beleértve a második legnagyobb város, Kandahár környékét is. Az ország más területein azonban még csak az ültetés időszaka zajlik.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) adatai szerint Afganisztán a világ vezető ópiumtermelője, a globális készletek mintegy 80 százaléka innen származik.

Tavaly ráadásul jelentős növekedést is kimutatott a szervezet: a 2020-as adatokhoz képest körülbelül nyolc százalékkal több, mintegy 6800 tonna ópiumot termeltek az országban. Mindez kulcsfontosságú bevételi forrás a tálib vezetés számára, egyes becslések 2021-ben 1,8-2,7 milliárd dollárra teszik a kábítószer-kereskedelemből befolyó összeget. Az UNODC ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, az országból nemcsak kábítószer-alapanyagok, hanem tiszta heroin is kerül külföldre: „az illegális szerből évente mintegy 320 tonna mennyiségben adnak el.” Az elmúlt húsz évben az Egyesült Államok közel kilencmilliárd dollárt költött arra, hogy az afganisztáni kábítószer-kereskedelmet felszámolja. A tálibok már előző uralmuk alatt, 1996 és 2001 között is hoztak a mostanihoz hasonló intézkedéseket, azonban miután a külföldi csapatok bevonultak Afganisztánba és megdöntötték a szervezet hatalmát, az ópiumtermelés ismét fellendült.

– A beruházás ellenére az ópiummák termesztése Afganisztánban az elmúlt két évtizedben folyamatosan felfelé ívelt, amit nem tudtak visszafordítani

– derült ki az afganisztáni újjáépítés amerikai finanszírozását felügyelő washingtoni szervezet (SIGAR) jelentéséből.

Borítókép: Máktejet, nyers ópiumot nyernek ki a mákgubók bemetszésével egy mákültetvényen a dél-afganisztáni Helmand tartományban 2022. április 1-jén. (Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq)