Közel húszévnyi raboskodás után a guantánamói fogolytáborból szabadon engedték Szufijan Barhumit, akit még 2002 márciusában a pakisztáni Faiszálábádban fogtak el az al-Kaida terrorszervezet egyik magas rangú tagjával. Akkor azzal vádolták, hogy részt vett egy, az Egyesült Államok ellen irányuló terrormerénylet előkészítésében és anyagilag is támogatta a terrorizmust. A most 48 éves férfiról később megállapították, hogy különböző szélsőséges csoportokkal állt kapcsolatban, többek közt az al-Kaidával és a tálibokkal is, de egyik szervezetnek sem volt a tagja. A Daily Mail brit napilap szerint Barhumi pokolgépek készítésében volt jártas, a fegyvereseket is ebben segítette.
Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint a férfi már nem jelent veszélyt az országra, így fogva tartását sem tartják szükségesnek, ugyanakkor biztonsági intézkedéseket vezetnek be, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy Barhumi ismét veszélyt jelentsen az Egyesült Államokra nézve.
A Pentagon nem részletezte, milyen intézkedésekre kerül sor, de feltehetőleg utazási korlátozások is szerepelnek köztük. Barhumit visszaengedték hazájába, Algériába, ahol beteg édesanyjáról fog gondoskodni és a családi éttermet fogja vezetni. Ügyvédje, Shayana Kadidal mintafogolyként jellemezte védencét, mondván, számos alkalommal segített a rabok és a börtönőrök közötti nézeteltérések rendezésében. Az algériai kormány közölte, Barhumival jól bántak a közel húszévnyi fogság alatt, továbbá a biztonsági intézkedések bevezetését is megerősítette. Barhumi szabadon bocsátása már évekkel ezelőtt felmerült: 2016 végén, a Barack Obama vezette adminisztráció utolsó napjaiban egyik fogolytársával együtt kérték, sürgősen engedjék őket szabadon, korábban ugyanis erre már engedélyt adott a feltételes szabadlábra helyezésekkel foglalkozó bizottság. A kérelmet azonban Ash Carter akkori védelmi miniszter elutasította. Barhumi 2012-ben egyébként minden ellene felhozott vádpontban bűnösnek vallotta magát, mert úgy gondolta, ezzel enyhíteni tud büntetésén, ügyvédje szerint idős édesanyjához akart minden áron hazatérni.
Nagyon örülök, hogy végre otthon lesz a családjával, de nagyon fog hiányozni a jó humora és empátiája mások iránt
– fogalmazott Kadidal.
Az amerikai védelmi minisztérium közleményében arra is kitért, nagyra értékeli az Egyesült Államok Algéria, valamint más országok támogatását abban, hogy csökkentsék a guantánamói börtön foglyainak létszámát és idővel bezárják a létesítményt. A Kuba délkeleti partvidékén található amerikai fogolytáborban még 37 fogoly raboskodik, közülük 18-an jogosultak átszállításra. A börtönt 2002 januárjában hozták létre George W. Bush elnöksége idején, és közel nyolcszázan raboskodtak ott az elmúlt húsz évben. A foglyok létszáma Obama elnöksége alatt jelentősen csökkent – körülbelül 245 főről 41 főre –, a volt demokrata elnök továbbá ígéretet tett arra is, hogy bezárja a tábort, erre végül nem került sor. Teljesen ellentétes álláspontot képviselt Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke, aki közölte, nem zárja be a létesítményt, valamint lehetővé tette, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében újra foglyokat helyezzenek el Guantánamóban.
Joe Biden elnök szintén tett a börtön bezárására vonatkozó ígéreteket, ez idáig azonban erre nem került sor, a foglyok létszáma ugyanakkor csökkenni látszik.
Borítókép: A guantánamói fogolytábor Kuba délkeleti partvidékén (Fotó: Europress/AFP/Paul J. Richards)
