− fogalmazott a szakértő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a napokban Törökország éppen Kazahsztánnal kötött megerősített stratégiai partnerségi megállapodást, melynek keretein belül védelmi kapcsolataikat is elmélyítik a felek.
Hadiipari presztízs
A háború a török hadiipar, s kiváltképp a drónipar presztízsét is növelheti, tekintve, hogy a Bayraktar−TB2-es drónok az ukrán ellenállás egyik jelképévé váltak. Olyannyira, hogy még dalt is írtak a pilóta nélküli harci repülőgépről, melyet a katonák is előszeretettel énekelnek.
Abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ténylegesen mekkora szerepük van a konfliktusban.
− Rengeteg elemző úgy gondolja, hogy a nemzetközi és török sajtó, valamint az ukrán kormány felnagyítja a Bayraktarok jelentőségét − mutatott rá Szalai Máté. Ennek ellenére nem kellett sokat várni a háború kitörését követő első védelmi ipari megállapodásra: a török TUSAS hadipari vállalat Kazahsztánban fogja gyártani az − a 2020-as örmény−azeri háborúban harci képességét már bizonyító − ANKA típusú drónjait.
Háború utáni közvetítő?
Törökország már most is folyamatosan a mediátor szerepében próbál fellépni Ukrajna és Oroszország közt, s habár a békekötésre jelenleg úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó, a közvetítő szerepnek a konfliktus lezárultával is lehet jelentősége.
Mivel Ankara és Moszkva gazdasági kapcsolatai nagyon sokrétűek, így annak a gondolata is felmerült, hogy a háborút követően Törökország segíthet majd visszaintegrálni Oroszországot a nyugati gazdasági rendszerbe, leginkább az energiapiacot illetően.
− Törökország eddig is energetikai elosztóközpont szeretett volna lenni, a szakértők olyan technikai megoldásokban gondolkodnak, amelynek segítségével az orosz energiahordozókat be tudják csatornázni az európai energiapiacra, így az államoknak nem közvetlenül Moszkvától kellene vásárolniuk. Ezenfelül azt is láthatjuk, hogy rengeteg orosz oligarcha, az elithez tartozó üzletember Törökországba menekíti a vagyonát. Egy részük politikai okokból, más részük pedig szeretne megmaradni a nemzetközi gazdasági rendszerben mint meghatározó szereplő, ehhez pedig Törökország jó kiindulópont. Ankara nyitott erre a szerepre − zárta szavait a szakértő.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!