Az ukrajnai háború felértékelte Törökország nemzetközi szerepét

Törökország ezer szálon kötődik az ukrajnai háborúhoz, a fekete-tengeri régió legnagyobb haderejével rendelkező NATO-tagállama, Ukrajnával és Oroszországgal is kiterjedt kapcsolatokat ápol. Arról, hogy a konfliktus milyen hatással van Ankara nemzetközi pozíciójára, Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója nyilatkozott lapunknak.

TURKEY-RELIGION-ARMY Fotó: MURAT CETIN MUHURDAR

Amerikai közeledés

Az Egyesült Államok és Törökország kapcsolata évek óta folyamatosan romlott, ez pedig alapvetően meghatározta Ankara nemzetközi − elsősorban nyugati − megítélését is. Február 24-e azonban ebben is változást hozott, ami nagyobb mozgásteret adhat Törökországnak a jövőben.

A török−amerikai kapcsolatok javulása főleg annak köszönhető, hogy a török kormány az amerikai érdekeknek megfelelő lépéseket tett Ukrajna megsegítésére. A pozitív fordulat egyértelműen látszik az amerikai nyilatkozatokból

− magyarázta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója. A szakértő szerint ennek egyelőre nem árt a finn−svéd NATO-csatlakozás kapcsán belebegtetett török vétó sem. − Ez azért lehet, mivel jelenleg egy tárgyalási folyamat zajlik, amelyben a törökök kettős kommunikációt folytatnak: vannak keményebb nyilatkozatok, legfőképp Recep Tayyip Erdogan török elnök részéről, azonban a szóvivője például már arról beszélt, hogy nem zárják be a kapukat. Az amerikaiak ezért nem reagálják túl a vétót − fogalmazott.

Azt nehéz megmondani, hogy meddig fog elmenni az amerikai−török közeledés, ez nagyban függ Ankara és Moszkva viszonyának alakulásától, valamint attól, hogy Törökország mire használja a most kialakult mozgásterét

− tette hozzá Szalai Máté.

A keleti befolyás kiterjesztése

A nyugati kapcsolatok javítása mellett Törökország keleti befolyásának kiterjesztésére is kapóra jött a háború. A közép-ázsiai posztszovjet köztársaságok nem álltak be egyöntetűen Moszkva háborúja mögé, Timur Szulejmenov, a kazah elnöki hivatal helyettes vezetője pedig egy márciusi interjúban kijelentette: „Kazahsztán kiáll Ukrajna területi integritása mellett.” 

Ezek az országok már a háború előtt is érezték, hogy az erőteljes orosz befolyást a török térnyerés enyhítheti, ez azóta többszörösen is igaz. Habár oroszbarát vezetésekről van szó, a lakosság nem feltétlenül támogatja az ukrajnai háborút, másrészről pedig van egy nagyon erős, kézzelfogható külpolitikai érdek: az Oroszország ellen felépülő szankciós rendszer negatív hatásait nem szeretnék saját bőrükön megérezni, ami azért nagyon nehéz, mivel gazdaságuk Moszkvához kötődik. Ezeken a területeken most mindenképp lehet lehetőség a török befolyás növelésére

− fogalmazott a szakértő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a napokban Törökország éppen Kazahsztánnal kötött megerősített stratégiai partnerségi megállapodást, melynek keretein belül védelmi kapcsolataikat is elmélyítik a felek.

Hadiipari presztízs

A háború a török hadiipar, s kiváltképp a drónipar presztízsét is növelheti, tekintve, hogy a Bayraktar−TB2-es drónok az ukrán ellenállás egyik jelképévé váltak. Olyannyira, hogy még dalt is írtak a pilóta nélküli harci repülőgépről, melyet a katonák is előszeretettel énekelnek.

Abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ténylegesen mekkora szerepük van a konfliktusban.

− Rengeteg elemző úgy gondolja, hogy a nemzetközi és török sajtó, valamint az ukrán kormány felnagyítja a Bayraktarok jelentőségét − mutatott rá Szalai Máté. Ennek ellenére nem kellett sokat várni a háború kitörését követő első védelmi ipari megállapodásra: a török TUSAS hadipari vállalat Kazahsztánban fogja gyártani az − a 2020-as örmény−azeri háborúban harci képességét már bizonyító − ANKA típusú drónjait.

Háború utáni közvetítő?

Törökország már most is folyamatosan a mediátor szerepében próbál fellépni Ukrajna és Oroszország közt, s habár a békekötésre jelenleg úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó, a közvetítő szerepnek a konfliktus lezárultával is lehet jelentősége.

Mivel Ankara és Moszkva gazdasági kapcsolatai nagyon sokrétűek, így annak a gondolata is felmerült, hogy a háborút követően Törökország segíthet majd visszaintegrálni Oroszországot a nyugati gazdasági rendszerbe, leginkább az energiapiacot illetően.

− Törökország eddig is energetikai elosztóközpont szeretett volna lenni, a szakértők olyan technikai megoldásokban gondolkodnak, amelynek segítségével az orosz energiahordozókat be tudják csatornázni az európai energiapiacra, így az államoknak nem közvetlenül Moszkvától kellene vásárolniuk. Ezenfelül azt is láthatjuk, hogy rengeteg orosz oligarcha, az elithez tartozó üzletember Törökországba menekíti a vagyonát. Egy részük politikai okokból, más részük pedig szeretne megmaradni a nemzetközi gazdasági rendszerben mint meghatározó szereplő, ehhez pedig Törökország jó kiindulópont. Ankara nyitott erre a szerepre − zárta szavait a szakértő.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mond török katonák előtt (Fotó: AFP/Török elnöki sajtószolgálat/Murat Cetin Muhurdar)