Macron pártja és a baloldal holtversenyben az élen az első fordulóban

Az exit poll adatok szerint a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Front 18,9 százalékon áll.

MTI
2022. 06. 12. 21:23
MACRON, Emmanuel
Le Touquet, 2022. június 12. Emmanuel Macron francia államfõ voksol a nemzetgyûlési választások elsõ fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselõjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat. MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin Fotó: Ludovic Marin
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rekordalacsony részvétellel Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója, valamint a baloldali összefogás (NUPES) holtversenyben végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos Sopra Steria közvélemény-kutató intézet becslésen alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint mindkét szövetség 25,2 százalékos támogatottságot kapott.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a jövő vasárnapi második fordulóban az élen végezhet és a legerősebb politikai formáció maradhat, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Az elnöki koalíció 275-310 helyre számíthat, míg a NUPES 160-190 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe.

LE PEN, Marine
Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje (b) voksol a nemzetgyûlési választások elsõ fordulójában Hénin-Beaumont-ban 2022. június 12-én.Fotó: Stephanie Lecocq

A harmadik helyen a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Front áll 18,9 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak 13,7 százalékot értek el, míg Eric Zemmour Visszahódítás elnevezésű formációját a szavazók 3,9 százaléka támogatta.

A választásra jogosult mintegy 48 millió francia állampolgár alig 47,2 százaléka járult az urnákhoz. 

Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, a konzervatívok frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről.  

A nemzetgyűlési választás első fordulójának becsült eredménye visszatükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldallal, a másikon pedig a szuverenista jobboldallal. 

Másfél hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron ugyanazokat az érveket hozta fel a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, mint az elnökválasztási kampányában: egyértelmű többséget kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a rendetlenséget jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének.

Semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani

– mondta csütörtökön egy dél-franciaországi rendezvényen az államfő, egymás mellé állítva az elnökválasztás második helyén végzett szuverenista jobboldali Marine Le Pent és a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, a baloldali összefogás vezetőjét.

MÉLENCHON, Jean-Luc
Jean-Luc Mélenchon, a baloldali NUPES koalíció vezetõje voksol a nemzetgyûlési választások elsõ fordulójában Marseille-ben 2022. június 12-én.

Fotó: Sebastien Nogier

Ez utóbbi az elnök legfőbb politikai ellenfelévé nőtte ki magát az elnökválasztás óta. Az a célja, hogy a baloldali összefogással megszerezze a nemzetgyűlési többséget, s arra kényszerítse az államfőt, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye a második fordulóban.

 A nemzetgyűlési választások jövő vasárnapi második fordulója ugyanakkor kihathat a május 20-án kinevezett új kormány összetételére, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. 

Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania a miniszteri tisztségéről.  

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettetik meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.

 

Borítókép: Emmanuel Macron francia államfő voksol a nemzetgyûlési választások első fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.