Könnyebb harcolni, mint oktatni az amerikai iskolákban

Az Egyesült Államokban a következő hetekben kezdődik a tanév, államonként eltérő időpontban. Már ha tényleg elkezdődik: megannyi oktatási intézményben ugyanis olyan súlyos tanárhiánnyal küzdenek, hogy a működés is veszélyben van. Bezzeg az állandó ideológiai küzdelmekre mindig van energia.

US-NEW-YORK-CITY-PUBLIC-SCHOOLS-PREPARE-TO-WRAP-UP-SCHOOL-YEAR Fotó: MICHAEL LOCCISANO

Tevékeny maradt a nyár folyamán az eltörlés kultúrája (cancel culture) a tengerentúlon:

 legutóbb a New Jersey állambeli Thomas Jefferson általános iskola jelentette be, hogy megszabadulnak az Egyesült Államok alapító atyjának és egyben harmadik elnökének a nevétől, mert éltében rabszolgákat tartott. 

Az egykori elnök nevét viselő Orange megyei intézményt szeptembertől Delia Bolden általános iskolára keresztelik. A névadó ebben az esetben egy olyan fekete nő, aki a XX. század elején az említett iskolai körzetben elsőként járhatott fehér társaival közös intézménybe. Noha az érettségit követően nem tudni sokat életéről, utolsó középiskolás évében írt esszéjét – amelyben bírálta a századforduló faji politikáját és sürgette az egyenlő jogok védelmét – később példaként mutatták be. Az iskola új nevét néhány ötödik osztályos diák választotta ki egy listából, amelyen ugyan szerepeltek ismert nevek, mint Ruth Bader Ginsburg, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának két éve elhunyt bírája, a fiatalok mégis Delia Bolden neve mellett döntöttek, amelyet az iskolai testület 6:3 arányban fogadott el. 

Míg egyes amerikai iskolák a nevüktől, mások a Bibliától szabadulnak meg. Egy texasi tankerületben például panasz érkezett a Szentírás mellett Anna Frank naplójára is, megkérdőjelezve, hogy azok „összeegyeztethetők-e az intézmények oktatási szellemiségével”. A bepanaszolt köteteket eltávolítják a polcokról, amíg a tankerület megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az új oktatási irányelveknek.

Miközben az amerikai iskolák efféle ideológiai harcokat vívnak, a szőnyeg alá söprik az olyan, sokkal nagyobb problémákat, mint a katasztrofális tanárhiány. 

Szakértők szerint ennek számos oka van, például a világjárvány okozta kimerültség, az alacsony fizetés, a megbecsültség hiánya vagy éppen az egyre feszültebb oktatási és kulturális háború. Sok pedagógus ugyanis zokon veszi, hogy a tankerületek és az államok olyan irányelveket és törvényeket fogadnak el, amelyek korlátozzák, hogy mit taníthatnak az amerikai történelemről, a rasszizmusról, a nemi hovatartozásról vagy éppen a szexuális irányultságról. De Philadelphiában például azért fontolgatnak sztrájkot, mert szerintük nem készítették fel a tanárokat arra, hogy miképpen kezeljék az iskolákban kialakuló súlyos helyzeteket, ideértve azt is, ha valaki lövöldözni kezd valamelyik iskolában.

Fokozza a problémát, hogy amíg tíz-húsz éve a színes bőrűek lakta és a szegény körzetekben tapasztaltak tanárhiányt, addig mostanra a gazdagabb tankerületekben is rengeteg a betöltetlen hely. A munkaügyi statisztikai hivatal adatai szerint 2020 februárja és 2022 májusa között háromszázezer tanár és iskolai alkalmazott mondott fel, miközben a tanárok létszáma országosan 3,2 millió. A legtöbbjük a koronavírus miatti kiégésre hivatkozott. 

Az Amerikai Tanárok Szövetségének júniusi felmérésében a válaszadók 74 százaléka volt elégedetlen a munkájával, szemben a 2020-as 41 százalékkal. Emellett 40 százalékuk mondta azt, hogy a következő két évben valószínűleg otthagyja a pályát.

A krízis átmeneti megoldására egyes tankerületek négynapos iskolai heteket hirdetnek, mások online oktatásra térnek át. Néhol a megmaradt tanároknak több ezer dolláros bónusz kínálnak. Máshol iskolai asszisztenseket vesznek fel tanár pozícióba vagy egyetemi hallgatókat hívnak oktatni. Florida államban pedig pedagógiai képesítés nélküli veterán katonákkal töltik fel a hiányzó pozíciókat.

Borítókép: Tanári értekezlet egy New York-i iskolában. (Fotó: Michael Loccisano/ AFP)