Az energiaszankciók csupán az eszközei annak, hogy a globalisták „szép új világa” jöhessen létre

Ursula von der Leyen 2024 után is az Európai Bizottság elnöke szeretne maradni és híve annak a globalista elképzelésnek, ami a zöldideológián keresztül egy új társadalmat akar felépíteni a nyugati világban – árulta el a Híradó.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

Leyen-Timmermans-Simson-Breton press conference Fotó: DURSUN AYDEMIR

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán értékeli az unió elmúlt egy évét. A Híradó.hu arról érdeklődött, hogy mi várható Von der Leyentől, illetve lehetséges-e, hogy valamilyenfajta önkritikát gyakoroljon a brüsszeli szankciós politika eredményeit látva. 

A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója így nyilatkozott:

A szankciós politika tekintetében bizonyosan nem fog önkritikát gyakorolni, főleg annak fényében, hogy minden azt mutatja, hogy 2024 után szeretne újra bizottsági elnök lenni.

– A szerdai beszédre ezért fontos figyelni, mert programbeszéd is lesz egyben. Azokat a feladatokat fogja felvázolni, amire az Európai Parlament és a globalista elit irányából igény van, de egyúttal gesztusokat is tesz, ahogyan azt a napokban Magyarországgal kapcsolatban is tette. A célja ezzel egyértelműen a magyarok és a lengyelek megosztása – tette hozzá.

A lap felidézte, hogy Ursula von der Leyen a globális minimumadó mellett tett hitet. Arra a kérdésre, hogy ebben az ügyben várható-e változás, Kiszelly Zoltán politológus így válaszolt:

– Brüsszel tovább fogja erőltetni ennek az elfogadását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagállami vétót például Magyarország tekintetében kikerülhesse. A globális minimumadót az úgynevezett „megerősített együttműködés” keretein belül akarják elfogadni, ami azt jelenti, hogy a javaslattal egyetértő tagállamok fogadják el azt, de ez nem egyenértékű azzal, mintha az Európai Unió fogadná el – mondta a politológus.

A múltban már használták ezt az eszközt, de a valódi probléma most az, hogy nemcsak Magyarország nem akarja ezt elfogadni, hanem több – onshore adóparadicsomnak számító – tagállam sem szívesen írná alá.

A zöldenergiára való átállás is fontos elem volt Von der Leyen tavalyi beszédében, ehhez képest a jelenlegi helyzetben a szénerőművek újraindítását tervezik, és a németek sem sietnek lekapcsolni a még meglévő atomerőműveket – írja a Híradó.hu.

Kiszelly Zoltán a zöldátállás hatásaival kapcsolatban kiemelte:

„A davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal, azaz az európai zöldmegállapodás lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását.”

Ha a cél felől megközelítve nézzük a dolgot, a globalista elit új társadalmat akar felépíteni, és ennek része a zöldpolitika. Brüsszel a szankciókkal elérte azt, hogy a fosszilis energia ára az egekbe szökjön, ezzel pedig rákényszerít mindenkit arra, hogy a zöldátállást minél gyorsabban véghez vigyék.

Hozzátette:

A szankciós politika céljai között – az orosz energiahordozókról való leválás mellett – szerepel ez is, hiszen ha a fosszilis energia jóval drágább lesz, akkor mindenkinek alternatívákat kell keresnie. Az orosz energiáról való leválás vagy az ezzel való szankciós fenyegetés, felhajtja az árakat és a brüsszeli döntéshozók azzal kalkulálnak, hogy ezzel gyorsítható a zöldátmenet. 

A politológus szerint a drága energia, az életszínvonal radikális csökkentése, az energia- és élelmiszerárak felhajtása mögött az áll, hogy Brüsszel úgy kívánja csökkenteni a fogyasztást, hogy közben az emberek ugyanannyit fizessenek. 

– Úgy akarják csökkenteni a klímaterheket a nyugati világban, hogy közben a fogyasztás is radikálisan csökken, ráadásul az infláció elinflálja az eurózóna déli országainak adósságát. Erről szól a Great Reset projekt, aminek megvalósítására most valós esély kínálkozik. Az egekbe szökő árak miatt sok európai nemsokára tényleg „nincstelen lesz” – fűzte hozzá.

Ukrajnával kapcsolatban Kiszelly Zoltán leszögezte, hogy látható, ahogy az angolszász világ fegyverekkel látja el Ukrajnát, és az unióra maradna az ország gazdasági életben tartása, a költségvetési hiány és a háború finanszírozása. A politológus szerint Ursula von der Leyen valószínűleg Ukrajna újjáépítését meg fogja említeni, valamint a keleti partnerség országainak csatlakozási perspektívát is.

Időpontot nem fog mondani, mivel előtte még meg kell reformálni az agrár- és kohéziós politikát, és át akarnak térni a többségi szavazásra. Arról nem is beszélve, hogy befagyott konfliktusban, esetleg háborúban álló országot sem a NATO, sem az EU nem fog felvenni. Ezért az ukránok irányába maradnak a szép szavak és szóvirágok.

Az eredeti interjú ITT olvasható.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben (Fotó: AFP/Dursun Aydemir)