időjárás 8°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU várhatóan nem vezeti be a gázárplafont

Forrás: Híradó.hu
2022.09.13. 17:04 2022.09.13. 17:54
Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU várhatóan nem vezeti be a gázárplafont

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU végrehajtó testülete visszalép az orosz gáz árplafonjának bevezetésétől, az energiavállalatok többletbevételére kivetett különadó mellett azonban kitart – olvasható a Híradó.hu cikkében.

A The Guardian birtokába került rendelettervezet nem tartalmaz sem az orosz gázra, sem az importált gázra vonatkozó árplafont, miután a tagállamok a múlt héten nem tudtak megállapodni a korlátozásokról. Az EU várhatóan a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok többletnyereségére vetne ki különadókat, és felső határt szabna az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételeire.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan szerdán, az unió helyzetéről szóló éves beszédében teszi közzé a villamosenergia-árak emelkedésének kezelésére vonatkozó európai tervet.

A végleges szöveg még változhat, de a tervezetből kiderül, hogy az EB kételkedik benne, hogy elegendő támogatást kapna az uniós tagállamoktól az általa preferált megoldáshoz, azaz az orosz gáz korlátozásához.

Az Oroszországból nagy mennyiségű gázt importáló uniós tagállamok – köztük Magyarország, Szlovákia és Ausztria – ellenezték az orosz gázra vonatkozó felső határérték megállapítását, mert attól tartanak, hogy a Kreml leállítaná a gázáramlást, és ezzel recesszióba taszítaná országaikat. Vlagyimir Putyin orosz elnök máris azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az Európába irányuló energiaexportot, ha egy ilyen tervről megállapodás születik – írja a Híradó.hu.

Mintegy tucatnyi ország, köztük Franciaország és Lengyelország, árplafont szeretne bevezetni az összes importált gázra, amit jobb megoldásnak tartanak az emelkedő árak megfékezésére. Az EB nem lelkesedik ezért az ötletért, mert attól tart, hogy az EU vesztes lenne azokkal az országokkal szemben, amelyek hajlandók többet fizetni a cseppfolyósított földgáz rendkívül versenyképes piacán.

Hollandia és Dánia óvakodik bármilyen árplafontól, míg Németország attól tart, hogy az orosz gázra vonatkozó árplafon megosztó lenne.

Mivel a tagállamok megosztottak, az uniós jogi javaslatok kidolgozásáért felelős EB olyan intézkedésekre törekszik, amelyek egyesítik a 27 tagállamot. Az uniós kormányok nagyrészt támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból – például megújuló energiaforrásokból vagy nukleáris energiából – származó villamos energia árának korlátozását, és az e forrásoknak kiszolgáltatott háztartások és vállalkozások számára történő visszaforgatását.

Az olaj- és gázipari vállalatok többletbevételeire „szolidaritási hozzájárulásként” emlegetett különadót vetnének ki.

A kiszivárgott dokumentumban az Európai Bizottság becslése szerint 2022-re ötszörösére nő az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok nyeresége. Ezek a többletnyereségek nem gazdasági vagy beruházási döntésekből származnak – állítja az Európai Bizottság –, hanem „az orosz–ukrán háborút követő kiszámíthatatlan energiapiaci fejleményekből”. Az adó mértékéről nem esik szó a szövegben.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón vesz részt a balti-tengeri országok energiabiztonsági csúcstalálkozóján a dániai Marienborgban 2022. augusztus 30-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.