Európában szinte mindenhol ellenzik a brüsszeli szankciókat

Európa-szerte elkezdték érezni az emberek az Oroszország elleni szankciók mindennapi életre gyakorolt hatását. Megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az infláció mértéke évtizedes csúcsokat döntöget, és ennek megfelelően egyre inkább csökken a társadalmi elfogadottsága a közös európai szankciós politikának is – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Olaszországban a Termometro Politico által készített közvélemény-kutatás szerint az olaszok 51,1 százaléka szerint azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat. A megkérdezettek 44 százaléka támogatja ezek fenntartását, míg 4,9 százalék nem válaszolt a kérdésre. 

Mindezen álláspontok a szeptember eleji reakciókat tükrözik, a fűtésszezon még el sem kezdődött.

Nápolyban a megnövekedett energiaárak ellen tüntetők a piazza Matteottin égették el a gáz- és villanyszámláikat (L’indipendente).

Görögországban az Eurofound felmérése szerint a nagy többség szerint nem kellene egy kalap alá venni az orosz kormányt illetve az orosz embereket. A görögök több, mint 40 százaléka nem ért egyet a szankciókkal és mindössze 29 százalékuk elégedett az Európai Unió politikájával. 

A megkérdezettek 94 százaléka közös európai megoldást vár a kialakult energiakrízisre.

A Tűzfalcsoport cikkéből kiderül, hogy Németországban minden második német úgy gondolja, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdasági szankciók. Mindemellett úgy vélekedik a megkérdezettek 47 százaléka, hogy többet ártanak a bevezetett szankciók Németországnak, mint Oroszországnak. Az Insa Institute felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 36 százaléka úgy véli, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságra nézve, mint az oroszra.

A német felmérésben 63 százalékban jelezték a résztvevők, hogy a gáz árának robbanásszerű növekedése miatt azzal számolnak, hogy Németországban energia-vészhelyzetet hirdet a szövetségi kormány, illetve 83 százalékban arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztók energiafelhasználását korlátozni fogják az országban. Ugyanakkor 74 százalékban számolnak a gazdasági visszaesés miatt munkanélküliséggel is.

A De Stemming közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a megkérdetett 2064 flamand közül 50 százalék támogatja csak a szankciókat azon az áron, hogy ezek a belga gazdaságra negatív hatással vannak. Ezeken túl Belgium nem támogatta az egységes 15 százalékos energiafelhasználás-csökkentést sem.

Látható, hogy szankcióügyben Európa-szerte egyre több országban helyezkednek a realista, pragmatikus álláspontra. 

A kezdeti, csak a liberális politikai elit által képviselt szankcionálási politika megbukni látszik. Egyértelművé kezd válni, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók Európát állítják komoly kihívás elé, nem pedig a háborút kirobbantó Oroszországot.  

Ma már minden szakértő egyetért abban, hogy a gáz tőzsdei árának kétharmada a szankciók költségeit tartalmazza. A háború kirobbanását követő napon 90 euró volt a gáz egységára, augusztus végén pedig 347 euró. Brüsszel nem segített a háború megfékezésében, viszont elősegítette az energiaárak elszállását, hiszen a háború kezdetekor emelkedtek az energiaárak, majd utána csökkentek, a szankciók bejelentésekor, júliustól viszont újra drasztikus emelkedés kezdődött, ami a mai napig tart.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)