Kolera, tuberkolózis, trauma – az ukrajnai háború egészségügyi hatásai

A folyamatos harcászati manőverek, az ukrán előretörés, az orosz mozgósítás és a nagypolitika szintjén zajló csatározások mellett a harcokban közvetlenül nem érintett területek, települések kénytelenek újraindítani az életet. Ez a szinte teljesen elpusztult infrastruktúra mellett a közegészségügyi helyzet miatt is nehéz, mivel folyamatosan bukkannak fel fertőző betegségek, illetve a meglévő népbetegségek kezelése is nehézkes.

Mariupol, 2022. június 13. Orosz katona a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén 2022. június 13-án. Az Azovi-tenger partján fekvõ kikötõváros a kizárólag Oroszország által elismert "Donyecki Népköztársaság" ellenõrzése alatt áll, miután az orosz erõk hosszú ostrom árán elfoglalták. A kép területén az orosz védelmi minisztérium által újságíróknak szervezett túrán készült. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet nemzetközi elnöke a közelmúltban Ukrajnába tett tíznapos látogatást, hogy felmérje a kelet-ukrajnai régiókban zajló kezdeményezéseik helyzetét, valamint hogy a helyiektől tájékozódjon. A szervezet közleményében leszögezte, már a háború eleje óta jelen vannak az országban, erőfeszítéseiket pedig növelni fogják a közeljövőben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júniusban szintén az országban járt, mivel a gyermekbénulást okozó poliojárványtól tartanak, miután 2021-ben két esetben, 2022 első fél évében viszont 61 gyermek kapta el a bénulást is okozó vírust.

Sok a kockázati tényező és az ellátórendszer leterheltsége, illetve működési nehézségei, valamint a harcok alól felszabaduló területek közegészségügyi helyzete csak fokozza a polio-, illetve a többi kórokozó kapcsán fennálló fertőzésveszélyt.

Az egyesült államokbeli Tufts Egyetem szakértői utóbbi kapcsán kiemelik, hogy a problémát elsősorban a könnyen terjedő betegségeknek kedvező környezet (például nem megfelelő higiénés helyzet), illetve a rossz minőségű ivóvíz okozza. A kolera Mariupol ostromát követően intenzíven jelent meg a városban és környékén, komoly egészségügyi veszélyhelyzetet előidézve. A betegséget okozó baktérium a hátrahagyott holttestekből szivárgott be a kutak vizébe és elszaporodott. A gyenge minőségű ivóvíz alultápláltságot is okoz, ami már hosszú távú probléma lehet.

Szintén bakteriális fertőzés eredménye a tuberkolózis nevű agresszív tüdőbetegség, ami már a háború előtt jelentős kihívást jelentett az ukrán egészségügynek. Ukrajnában addig is évente átlagosan 32 ezer megbetegedést regisztráltak. Ezek mintegy harmadát nem is tudták gyógyszeresen kezelni. Hasonlóan a tuberkolózishoz, a HIV-pozitív személyek, illetve AIDS-esetek száma is nagyon magas volt; a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság adatai szerint az ukrán lakosság mintegy egy százaléka HIV-pozitív.

Az ukrán ellátórendszer leterheltsége, valamint egyes területeken a rendes napi ellátás szünetelése nemcsak a diagnózisállítást, de a kezeléseket is jelentősen visszavetette.

Hosszú távú, a háború időtartamától függetlenül azon jóval túlmutató probléma lesz a társadalom mentális egészségének felmérése és lehetőség szerinti helyreállítása. A különböző mentális problémákat okozhatják az átélt borzalmak (poszttraumásstressz-szindróma), vagy akár azok következményei (például a mérgező ivóvíz miatti haláleset, terhességi komplikációk), illetve a háború miatti depresszió vagy alkoholizmus.

A megoldást jelenleg a különböző nemzetközi segélyszervezetek, illetve az ukrajnai civil szerveződések jelentik. A WHO például laboratóriumi eszközökkel, mentálhigiénés szakemberek képzésével, a betegségek terjedésének nyomon követésével segít. Működik az államközi együttműködés is: Magyarország például koronavírus-vakcinákat küldött az országba.

Borítókép: Orosz katona a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén 2022. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)