Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Dánia az érintett tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet is létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.
Nem sokkal korábban Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó.
Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van.
Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt februárban leállította a rendszer üzembehelyezési eljárását.
Borítókép: A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó MTI/AP/Dán fegyveres erők)