A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak. Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.
„Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.
Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget
– tette hozzá.
Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg.
Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat 1 mindkét és az Északi Áramlat 2 egyik vezetékszálában.
A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat 1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2 üzembehelyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetéken
– közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „a Bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat 1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat 2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.
Borítókép: Egy munkás vizsgálja az Északi Áramlathoz használt csővezetékeket azok beépítése előtt 2016. december 6-án a németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében (Fotó: Jens Buttner/Jens Büdpa/DPA Picture-Alliance via AFP)
