Európai országok vizsgálatot kezdeményeznek a balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban

Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

30 August 2022, Mecklenburg-Western Pomerania, Lubmin: Pipe systems and shut-off devices at the gas receiving station of the Nord Stream 1 Baltic Sea pipeline and the transfer station of the OPAL (Ostsee-Pipeline-Anbindungsleitung - Baltic Sea Pipeline Link) long-distance gas pipeline. From August 31 to September 2, no gas will flow to Germany due to maintenance work, the Russian state-owned company Gazprom had announced. After that, 33 million cubic meters of natural gas should be delivered daily again. This corresponds to the 20 percent of the daily maximum output to which Russia had already reduced the supply a few weeks ago. Photo: Stefan Sauer/dpa (Photo by STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

„A gázvezetékek átszakadása rendkívül ritkán fordul elő… Szeretnénk ellenőrzésekkel szavatolni a kritikus dán infrastruktúrát, hogy erősíteni tudjuk az ellátás biztonságát” – mondta Kristoffer Bottzauw, a dán energiahivatal vezetője.

A megemelt készültségi szint azt jelentené, hogy az energiaágazatban működő vállalatoknak óvintézkedéseket kell végrehajtaniuk az erőművekben és egyéb épületekben.

A gázszivárgás a tengeren azzal a veszéllyel jár, hogy nő a hajók merülési mélysége, mert a környezetükben csökken a víz felhajtó ereje, valamint robbanásveszély is fellép a víz felszínén – írta a dán energiaügynökség, hozzátéve, hogy a tilalmi zónán kívül a szivárgás már nem jár biztonsági kockázattal. Ezenkívül a távozó metángáznak klímakárosító hatása is van a környezetben.

Borítókép: az Északi Áramlat 1 vezeték leágazása a németországi Lubminban 2022. augusztus 30-án (Fotó: Stefan Sauer/DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)