Európai országok vizsgálatot kezdeményeznek a balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban

Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 09. 27. 12:29
Gas crisis - Nord Stream 1
30 August 2022, Mecklenburg-Western Pomerania, Lubmin: Pipe systems and shut-off devices at the gas receiving station of the Nord Stream 1 Baltic Sea pipeline and the transfer station of the OPAL (Ostsee-Pipeline-Anbindungsleitung - Baltic Sea Pipeline Link) long-distance gas pipeline. From August 31 to September 2, no gas will flow to Germany due to maintenance work, the Russian state-owned company Gazprom had announced. After that, 33 million cubic meters of natural gas should be delivered daily again. This corresponds to the 20 percent of the daily maximum output to which Russia had already reduced the supply a few weeks ago. Photo: Stefan Sauer/dpa (Photo by STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat 1 vezeték két ponton történő szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat 2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből. Mindkét vezeték fontos szereplője az Európa és Moszkva között egyre súlyosabbá váló energiaháborúnak, amelyet megszenvednek a nagy nyugati gazdaságok a gázárak egekbe szökése miatt.

A szivárgások felfedezésekor egyik vezetékben sem áramlott gáz az európai terminálokba, de mindkettő nyomás alatt volt a benne maradt gáz miatt. Az incidensek miatt nem lehetne azonnal újraindítani a szállítást.

Dan Jörgensen dán energiaügyi miniszter közleményében azt írta: 

Tegnap szivárgást észleltek az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. A hatóságokat most arról tájékoztatták, hogy további két szivárgás van az Északi Áramlat 1-en, amely szintén nem szállít gázt, de nyomás alatt van

– tette hozzá.

Az orosz állami vállalat, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A nyugati szankciókat okolva bizonyos műszaki nehézségekért Oroszország a nyáron csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat 1-en keresztül, majd augusztusban teljesen felfüggesztette a szállítást. Európai politikusok szerint a kifogások csak ürügyül szolgáltak a gázszállítások leállítására.

Az új Északi Áramlat 2 gázvezeték nemrég készült el, de még nem kezdte meg üzemszerű működését. A vezetéken történő gázszállítás tervét Németország néhány nappal azelőtt elvetette, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Két szivárgás van az Északi Áramlat 1-en: egy a svéd, egy pedig a dán kizárólagos gazdasági övezetben, de nagyon közel vannak egymáshoz

– mondta a Reuters brit hírügynökségnek a svéd tengerészeti hivatal (SMA) szóvivője.

Egy másik szóvivő arról számolt be, hogy a szivárgások a dán Bornholm szigettől északkeletre keletkeztek, egyelőre nem tudni, mi okból, és figyelik a térséget, hogy a hajók ne közelítsék meg a helyszíneket.

A norvégiai gázt Lengyelországba szállító új, tenger alatti vezetéket, a Baltic Pipe-ot, amelynek éves kapacitása napi 10 milliárd köbméter, a tervek szerint még kedden felavatják.

A dán hatóságok a szivárgás után az ország energiaipari készültségi szintjének emelését kérték.

„A gázvezetékek átszakadása rendkívül ritkán fordul elő… Szeretnénk ellenőrzésekkel szavatolni a kritikus dán infrastruktúrát, hogy erősíteni tudjuk az ellátás biztonságát” – mondta Kristoffer Bottzauw, a dán energiahivatal vezetője.

A megemelt készültségi szint azt jelentené, hogy az energiaágazatban működő vállalatoknak óvintézkedéseket kell végrehajtaniuk az erőművekben és egyéb épületekben.

A gázszivárgás a tengeren azzal a veszéllyel jár, hogy nő a hajók merülési mélysége, mert a környezetükben csökken a víz felhajtó ereje, valamint robbanásveszély is fellép a víz felszínén – írta a dán energiaügynökség, hozzátéve, hogy a tilalmi zónán kívül a szivárgás már nem jár biztonsági kockázattal. Ezenkívül a távozó metángáznak klímakárosító hatása is van a környezetben.

 

Borítókép: az Északi Áramlat 1 vezeték leágazása a németországi Lubminban 2022. augusztus 30-án (Fotó: Stefan Sauer/DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.