Berlin szabotázst gyanít az Északi Áramlat gázvezeték meghibásodása mögött

A cél a földgáz árának további felhajtása lehetett.

(FILES) This file photograph taken on November 8, 2011, shows a view of the gas pipeline prior to an inaugural ceremony for the first of Nord Stream's twin 1,224 kilometre gas pipelines through the Baltic Sea, in Lubmin, northeastern Germany. - Russian energy giant Gazprom is suspending its gas deliveries to Europe via the Nord Stream 1 pipeline from 31 August to 2 September for "maintenance". The company said on August 19, 2022 that on 31 August "the only gas compressor station Trent 60 will be shut down for three days for maintenance". Technicians from Siemens would also be involved. Maintenance is "always required after 1000 hours of operation". (Photo by John MACDOUGALL / AFP) Fotó: AFP/John MACDOUGALL

Célzott támadás okozhatott szivárgást az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette kedden a Der Tagesspiegel. A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan forgatókönyv tűnik elképzelhetőnek, amely célzott támadásról szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen célzott támadást végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy valamely támogatója felelős. Az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, „önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást.

Céljuk az lehetett, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat 2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat 1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Borítókép: az Északi Áramlat gázvezeték az északkelet-németországi Lubminban egy ünnepélyes átadáson 2011. november 8-án (Fotó: John Macdougall/AFP)