Ezért nagyon veszélyes, ha helytelenül vezetünk ködös időben

Egy kis figyelmetlenség tragédiához vezethet.

2025. 11. 15. 6:51

Az ősz lassan a végéhez közeledik, ilyenkor gyakorivá válik, hogy köd száll le az utakra, amely nagy veszélyeket rejt magában. Ha a ködös időben felelőtlen valaki, az balesetekhez, sérülésekhez, rosszabb esetben halálhoz is vezethet. Éppen ezért fontos, hogy minden autós betartsa a KRESZ-t, hogy mindenki épségben hazaérjen. Lapunk megkereste Pető Attilát, hogy kiderüljön mik a szabályok és mikre kell figyelni, ha olyan rossz látási viszonyok között közlekedünk, mint a köd.

Eszteregnye, 2019. október 27.
Ködben halad egy személyautó az M7-es autópályán a Zala megyei Eszteregnye közelében 2019. október 27-én.
MTI/Varga György — Fotó: MTI/Varga György

A KRESZ-ben minden benne van

Korlátozott látási viszonyok között, – amely nem csak köd lehet, így például éjszaka, vagy esőben, hóesésben is –, a járművet ki kell világítani. Az alapvilágítás mindig a tompított fényszóró és a helyzetjelző lámpa – ismertette a KRESZ-professzornak is hívott szakértő. Majd rámutatott: ez azért érdemes kiemelni, mert a legtöbb új autón már van nappali menetfény, amely automatikusan bekapcsol. Ez jó, mert napsütésben is látni az autót, de rosszabb látási viszonyok között már kevés, és ilyenkor hátulról a piros helyzetjelző lámpa is.

Tehát arra kéne törekedni, hogy ha ködös idő van, egyből kapcsoljuk be a tompított fényszórót és a helyzetjelzőt

– hívta fel a figyelmet Pető Atilla. A KRESZ azt is leszögezi, hogy ha valóban nagy köd van, és nagyon rosszak a látási viszonyok, akkor indokolt csak a ködlámpa. Régen úgy fogalmaztak: akkor szabad használni a ködlámpát, ha csak lassan lehetett közlekedni a látási viszonyok miatt. Ezt most is vehetjük egyfajta elvárásnak, bár a jogszabályban ez így már nincs benne – jegyezte meg.

Ha megfigyeljük, a ködlámpákat általában a kocsi alsóbb részéire szerelik, lejjebb, mint a többi lámpát. Ennek az a magyarázata, hogy a földfelszín és a ködfelhő között van egy jó néhány centiméter rés, amibe a ködfényszóró bevilágít, így alulról megvilágítva a ködöt.

Az persze, hogy az emberek hogyan használják a ködlámpát, egy külön misét is megér. Sajnos sokan vannak, akik akkor is bekapcsolják, amikor semmi szükség nincs rá. Vannak, akik, mint a karácsonyfát, úgy kivilágítják az autójukat, csak, hogy mutogassák magukat. Eközben megy 90 km/h-val, márpedig, ha valaki tud ennyivel menni, akkor nincsen köd, tehát adott esetben teljesen jogosan büntetheti meg a rendőr – tette hozzá.

Ezekre érdemes figyelni a ködben

Pető Attila leszögezte, hogy a köddel kapcsolatban az elsődleges probléma a láthatóság. Ha az országúton megy egy autó 90 km/h-val, akkor közel 100 méter a féktávolsága, amin belül egy viszonylag váratlan helyzetben meg tud állni. Ebből az következik, hogyha 100 méterre észrevesz a sofőr egy akadályt a sötétben, akkor van még esélye megállni.

Ha a sofőr gyorsan megy és a féktávnál rövidebb a látótávolság, akkor fellép a vakvezetés jelensége, ami azt jelenti, hogy a sofőr nem látja azt időben, amiért meg kéne állnia

– hívta fel a figyelmet.

Tehát az első jó tanácsom mindjárt az, hogy mindenki helyesen válassza meg a sebességet

– jelentette ki a szakértő. A másik dolog, amire figyelni kel, az az, hogy a ködös időben a pára is lecsapódik, ami azt jelenti, hogy az útfelület rendkívül csúszóssá válik. Ráadásul ősszel nem csak a köd a jellemző, ilyenkor tele vannak az utak falevelekkel, ami miatt a nedves útburkolaton megnőhet annak az esélye, hogy egy kanyarban, egy fékezésnél nem ott állunk meg, ahol szeretnénk. Ez is azt erősíti, hogy a sebesség csökkentése a legjobb módszer – magyarázta Pető Atilla.