időjárás 3°C Marcella 2023. január 31.
logo

A lengyel–magyar viszony is megsínylené a varsói kormányváltást

T. Kovács Péter
2022.11.29. 06:03 2022.11.29. 09:07
A lengyel–magyar viszony is megsínylené a varsói kormányváltást

Lengyelországban 2019. október 13-án tartották a legutóbbi parlamenti választásokat, ezért a négyéves törvényhozási ciklus végén, egy év múlva esedékesek az új választások. Ezek időpontját az államfő határozza meg. Andrzej Duda döntése sürgető, mert a vezető kormánypárt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és az ellenzéki, de a kormánypártot a parlamenti szavazásokon időnként támogató, rendszerkritikus Kukiz’15 mozgalom a választási törvény módosítását kezdeményezte. Ha a javaslatot elfogadják, a jövőben az alsóház (szejm) képviselőinek felét is egyéni választókerületekben választanák meg, ahogyan ez jelenleg a felsőház (szenátus) esetében történik. A választási törvény módosítását pedig nem lehet sokáig halasztani.

A választási rendszer

A szejm 460 képviselőjét a jelenlegi rendszerben pártlistákon, arányos rendszerben választják meg. A bejutási küszöb 5 százalék, a töredékszavazatokat a bejutó pártok között osztják szét. A 100 szenátort egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják. 

A 2019-es választásokat a 2015 óta kormányzó PiS nyerte meg a szavazatok 43,59 százalékával, 235 mandátumot szerezve az alsóházban, ugyanannyit, mint négy évvel korábban. Második helyen az ellenzéki, liberális Polgári Koalíció (KO) végzett (27,4 százalék), míg a harmadik a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség vezette baloldali koalíció lett (12,56 százalék). Bejutott a parlamentbe a Kukiz’15 mozgalommal szövetségben induló Lengyel Parasztpárt (8,55 százalék) és a radikális nemzeti pártok szövetsége, a Konföderáció (6,81 százalék) is. A 61,74 százalékos választási részvétel rekordmagas volt az 1989 óta tartott választások történetében. 

A szenátusban ellenzéki többség alakult ki, miután a PiS-nek csak 48 szenátora került be, ugyanannyi, mint az ellenzéknek. A négy független szenátor közül hárman az ellenzékkel tartanak. 

A felsőház az elmúlt ciklusban számtalan alkalommal torpedózta meg a szejmben elfogadott törvényjavaslatokat, de végleg megakadályozni nem tudta, mert a szejm újból megszavazta őket. 

A lengyel belpolitikai térkép nagymértékben hasonlít a magyarországihoz, a megosztottságban is. Az Európai Parlament lengyel ellenzéki képviselői ugyanolyan hévvel támadják kormányukat, mint magyar elvbarátaik. A hárompárti kormánykoalíció azonban, amelyet a 2017 óta a miniszterelnöki tisztséget betöltő Mateusz Morawiecki vezet, törékenyebb a magyarnál. 2021 augusztusában kisebbségbe is szorult, miután az egyik párt, az Egyetértés kilépett a koalícióból. Mindazonáltal a PiS a Kukiz’15-tel kötött, egyes programpontok kölcsönös parlamenti támogatásáról szóló megállapodásnak és néhány független képviselő szavazatának köszönhetően meg tudta őrizni többségét.

Bizonytalan jövő

A jövő évi választások kimenetelét nehéz megjósolni. A különböző felmérésekben a PiS stabilan őrzi első helyét, támogatottsága 32,7 és 35 százalék között van jelenleg, de ez kevés a többség megszerzéséhez. 

Második helyen a Donald Tusk volt miniszterelnök, az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnöke által vezetett Polgári Koalíció áll 26-29 százalékos támogatottsággal, harmadikon a magát jobboldaliként aposztrofáló, de ellenzéki Szymon Holownia újságíró 2020-ban alapított Lengyelország 2050 nevű mozgalma 10-14 százalék közötti népszerűséggel, negyediken az egyesült Baloldal 8-9 százalékkal, míg a Lengyel Parasztpárt–Lengyel Koalíció választási szövetség a bejutási küszöb határán egyensúlyoz. A részvételt a jelenlegi felmérések 55–57 százalék közé teszik.

TUSK, Donald
Donald Tusk és felesége szavaz 2019-ben az európai parlamenti választásokon. Fotó: Adam Warzawa

Egy győzelemmel kecsegtető közös ellenzéki lista létrehozása mindazonáltal erősen kétséges: nem vált be ez a kísérlet a 2019. májusi európai parlamenti választásokon, amikor a Polgári Platform (PO) vezetésével megalakult ellenzéki szövetség alulmaradt a PiS-szel szemben. 

A PiS számára problémát jelent, hogy nem sikerült kapcsolatot kialakítania egyetlen kisebb ellenzéki párttal sem, pedig a Lengyel Parasztpárt természetes szövetségese lehetne. 

Hátrányos lenne számára az ukrajnai háború elhúzódása, ami az Oroszország elleni szankciók további szigorításához vezetne, és megnehezítené a gazdasági helyzet stabilizálását.

Javára szólnak viszont a jóléti intézkedések, a személyi jövedelemadó csökkentése, az infláció mérséklését, a munkahelyek védelmét és a lengyel cégek támogatását célzó gazdasági csomag, és az élelmiszerek, üzemanyag, földgáz és villanyáram, műtrágya áfájának csökkentése. 

A Fidesz–KDNP-koalíció érdeke nyilvánvalóan az, hogy a jelenlegi lengyel kormánykoalíció nyerje meg a választást. 

Ellenkező esetben teljes fordulatra, a brüsszeli elvárásokhoz messzemenően igazodó, globalista irányvonalra kellene számítani Donald Tusk vezetésével, aki a magyar miniszterelnököt rendszeresen bírálja, és akinek elnöksége alatt függesztette fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. Az Európai Tanácsban sem lehetne Lengyelország támogatására számítani, a magyar–lengyel kapcsolatok mélypontra zuhannának, és kárt szenvedne a visegrádi együttműködés is.

Javuló kapcsolatok

Az ukrajnai háború után elhidegült magyar–lengyel kapcsolatok az utóbbi időben javulásnak indultak, különösen az Európai Unió helyreállítási alapjából Lengyelországnak járó pénzek kifizetésének visszatartása miatt, noha a lengyel helyreállítási tervet az Európai Bizottság már elfogadta.

HEGER, Eduard; ORBÁN Viktor; MORAWIECKI, Mateusz; FIALA, Petr
V4 csúcstalálkozó Kassán. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A lengyel vezetés felismerte, hogy az EU-n belüli érdekérvényesítéshez elengedhetetlen Varsó és Budapest, tágabban a visegrádi négyek együttműködése.

Morawiecki nyáron még úgy nyilatkozott, hogy a visegrádi országok útjai szétváltak, de ősszel barátságosabb húrokat kezdett pengetni, és november 24-én, hosszú idő után először V4-es kormányfői csúcstalálkozót is tartottak Kassán, a soros szlovák elnökség égisze alatt. Teljes egyetértés volt a négy miniszterelnök között abban, hogy a bizonyos ügyekben fennálló nézeteltérések ellenére folytatni kell az együttműködést ott, ahol ez lehetséges és szükséges, elsősorban a gazdaság, kereskedelem, energetika, biztonság és az illegális migráció elleni küzdelem terén, de alacsonyabb szinten, a minisztériumok között és a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül is.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő (Fotó: Mateusz Wlodarczyk/AFP) 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.