Lapozó: Arizona konténerekből épít határkerítést az illegális migránsok ellen

Arizona kormányzója konténerekből épít határkerítést az illegális migránsok ellen · Párizsban nemzetközi konferencián vitatják Ukrajna segélyezését és újjáépítését · A brüsszeli terroristák nem hajlandóak megjelenni a bírósági tárgyaláson · Mégis elfogadhatják a transztörvényt Spanyolországban.

MUNKATÁRSAINKTÓL
2022. 12. 13. 15:54
Forrás: PIXABAY
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arizona konténerekből épít határkerítést az illegális migránsok ellen

Arizona állam republikánus kormányzója, Doug Ducey a tengeri szállítmányozásban használatos konténerekből épít határzárat Arizona Mexikóval határos vonalán. A szokványosnak nem mondható megoldást a kormányzó azzal indokolja, hogy így akar megálljt parancsolni a vég nélkül érkező illegális migránsok inváziójának. A több kilométeren keresztül húzódó konténerfal megépítését Ducey augusztusban rendelte el, és a lehető leghamarabb be akarja fejezni, mielőtt átadja hivatalának kulcsát az időközi választásokon befutó új demokrata kormányzónak, Katie Hobbsnak. Hobbs 2023. január 2-án lép hivatalba. 

A két sorban egymásra rakott konténerek fala a Donald Trump elnöksége idején felhúzott – ám itt-ott több kilométeren hézagos – határkerítés réseit hivatott kitölteni. 

A konténerfalon lévő, illetve az egyes konténerek közötti pengésdrót és a nagy méretű fémlapok fokozzák a határzár hatékonyságát. Az építkezés ellen a kezdetektől tiltakozik a szövetségi kormány, számos környezetvédelmi szervezet, valamint a helyi indián törzsek is, arra hivatkozva, hogy a rozsdás konténerfal nemcsak a védett Coronado nemzeti park területén halad át, hanem egyben a Roosevelt-rezervátumon is, amely viszont a szövetségi állam tulajdona. Ducey októberben jogi lépéseket kezdeményezett annak igazolására, hogy a Roosevelt-rezervátum arizonai szakaszán jogszerű az építkezés. Ducey álláspontja az, hogy a rezervátum arizonai területe valójában nem a szövetségi állam tulajdona, hanem Arizona államé, amelynek viszont alkotmányos joga, hogy megvédje magát az illegális migránsok inváziójától és az azzal együtt járó kábítószer-kereskedelemtől, bűnözéstől és humanitárius katasztrófától.

Forrás: Theguardian.com, Twitter.com

Párizsban nemzetközi konferencián vitatják meg Ukrajna segélyezését és újjáépítését

Kedden rendezik meg a francia fővárosban azt a nemzetközi konferenciát, amelynek célja, hogy jobban összehangolja az Ukrajnának nyújtott sürgősségi segélyeket, valamint előkészítse és elindítsa az ország újjáépítési munkálatait. A nemzetközi humanitárius segélyezésnek szentelt délelőtti program a francia külügyminisztérium épületében kezdődik, amelynek során Párizs arra biztatja a nemzetközi közösséget, hogy a vészhelyzetben pénzügyi vagy természetbeni segélyt nyújtson Ukrajnának, s azt még a tél beállta előtt juttassa el az országba. A szolidaritásról szóló tematikának kiemelt pontjai lesznek az ivóvíz- és az élelmiszer-ellátás, valamint az ukrán lakosság energiabiztonsága és egészségügyi ellátása. 

A francia vállalatok az ukrán infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energiaszektor, a digitális hálózat, valamint az egészségügyi ellátórendszer helyreállítására fognak szerződéseket kötni. 

A konferencián Ukrajnát az ország miniszterelnöke, Denisz Smihal, valamint Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij felesége is képviseli a helyszínen. Az ukrán elnök videóhívással kapcsolódik majd be a megbeszélésekbe. Az egyeztetéseken 47 segélyező ország, húsz nemzetközi szervezet, valamint az újjáépítésben szerepet vállaló ötszáz francia vállalat képviselteti magát. Emmanuel Macron kedden javasolja majd a nemzetközi segélyek és adományok koordinálására alkalmas online felület létrehozását is. A Macron által Párizsi mechanizmus névre keresztelt portál lehetővé tenné az adományozó országok és vállalatok számára, hogy valós időben tudják nyomon követni Ukrajna szükségleteit, a portálon pedig minden adományozó regisztrálhatja – a hatékonyság érdekében –, hogy éppen mivel járul hozzá az adott kéréshez.

Forrás: Francetvinfo.fr

A brüsszeli terroristák nem hajlandóak megjelenni a bírósági tárgyaláson

A 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadások két vádlottja, Salah Abdeslam és Bilal El Makhoukhi kedd reggel azt közölték a hareni börtön őreivel, hogy nem hajlandók elhagyni a zárkájukat és megjelenni az ügyüket tárgyaló brüsszeli bíróság előtt – jelentette be a bíróság elnöke, Laurence Massart a keddi tárgyalási nap elején. A bírónő hozzáfűzte, hogy bár a rendőrségnek jogában áll erőt alkalmazni annak érdekében, hogy a vádlottakat a tárgyaláson való részvételre kényszerítse, a rendőrök nem alkalmazhatnak erőszakot. 

Massart közölte, hogy a két vádlott ellenállása olyan erős volt, hogy a rendőröknek túl erős kényszerítést kellett volna bevetniük, ezért inkább eltekintettek ettől. 

A bírónő szerint a rendőrök döntésének előzménye, hogy egy másik vádlott, Ali El Haddad Asufi múlt csütörtökön feljelentést tett az egyik őre ellen, aki – állítása szerint – fojtogatta őt, miközben a hareni börtönből próbálta meg átszállítani a terrorper helyszínére, a brüsszeli Justitia igazságügyi palotába. A bíróság elnöke a keddi bojkottal kapcsolatban hozzáfűzte: „a pszichológia alkalmazását kértem a rendőröktől, és azt, hogy magyarázzák el a terrorcselekmények vádlottjainak, hogy ez az ő tárgyalásuk, ezért érdekükben áll a megjelenés. Mára azonban egyértelmű, hogy a pszichológia eszközei nem váltak be” – állapította meg az elnöknő maga is a tényállást. A bírónő jegyzőkönyvet kért az esetről. Egyúttal elmarasztalta Salah Abdeslamot – a 2015-ös párizsi merényletek miatt már tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt terroristát –, amiért nem nyújtott be orvosi igazolást egynapos hétfői hiányzásáról; Abdeslam torokfájásra hivatkozva maradt távol a tárgyalástól.

Forrás: Rtl.be, Lalibre.be

Mégis elfogadhatják a transztörvényt Spanyolországban

Hétfőn az Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai nemmel szavaztak a szocialisták által benyújtott módosító javaslatokra, melyek szigorították volna a 16 éven aluliak nemi önrendelkezésének folyamatát. A törvényt megváltoztató előírások célja az lett volna, hogy minden kiskorúnak át kelljen esnie egy bírósági procedúrán ahhoz, hogy hivatalosan kérvényezhesse születési nemének megváltoztatását hivatalos papírjain. 

A módosító javaslatok megosztották a koalíciós kormányt, a törvényt kidolgozó Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) az első pillanattól kezdve közölte: nem hajlandó megnyirbálni a kiskorúak jogait. 

Az elmúlt hétvégén több ezer fős tüntetéseket is tartottak az ország nagyvárosaiban, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a változtatások miatt. A szocialistáknak így már csak a december 22-i parlamenti tárgyalási napon lesz lehetőségük arra, hogy beépítsék javaslataikat a törvénybe. Ha addigra sem sikerül támogatást szerezniük a törvény szigorított verziójához, akkor a kiskorúak nemváltását segítő előírások a tavaly elfogadott formában lépnek érvénybe. Ha ez megtörténik, akkor a 16 évesek önállóan, a 14–16 évesek szülői jelenlét mellett, a 12–14 évesek pedig bírói jóváhagyással kérhetik nemük megváltoztatását. Ángela Rodríguez esélyegyenlőségért felelős államtitkár szerint még szilveszter előtt törvénybe fogják iktatni a transzjogot. Közölte, hogy a törvény hétfőn újabb hatalmas lépést tett a végleges jóváhagyás felé anélkül, hogy megcsorbították volna a gyermekek jogait.

Forrás: Antena3.com

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.