„Szerencsések vagyunk, hogy hideg a tél” – fogalmazott egy kínai férfi a Bloomberg helyi tudósítójának azzal kapcsolatban, hogy mostanra olyan magas lett Kínában a koronavírus miatti napi halálesetek száma, hogy a krematóriumok teljesen megteltek, nem tudják tartani az ütemet. A hírügynökség beszámolója szerint napokat kell várni arra, hogy elszállítsák a holttesteket otthonaikból;
egy idős hölgy holtteste például öt napig hevert abban a sanghaji házban, ahol családjával közösen élt, mielőtt végre megérkezett egy halottaskocsi, hogy elszállítsa.
Egy, a sanghaji Longhua temetkezési iroda által a hétvégén kiadott közlemény szerint több mint 500 holttest érkezett aznap, ami nagyjából ötször annyi, mint amennyit általában kezelnek. – Jelenleg az egész rendszer megbénult – fogalmazott a Bloomberg tudósítójának egy sanghaji krematórium munkatársa telefonon, hozzátéve: olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy a helyzetet aligha tudná bárki kezelni.
Megbosszulja magát a szigorú Covid-politika
Kínában tavaly december 7-én szakítottak a korábbi rendkívül szigorú zéró Covid-politikával. A becslések szerint a korlátozások felszabadítása után, csupán december első három hetében mintegy 248 millió ember, a lakosság 18 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést, aminek egyik oka az lehet, hogy a hosszú bezártság után a népesség nem rendelkezik megfelelő immunitással.
Nemcsak a krematóriumok, de a kórházak is túlterheltek, ráadásul a jelenlegi járványhullám várhatóan márciusig vagy akár áprilisig is eltarthat.
Az előrejelzéseket azonban megnehezíti, hogy a kínai hatóságok felhagytak a koronavírusos esetek számának közlésével, emlékeztet a távirati iroda. Kína egyébként kedden mindössze öt koronavírusos halálozást jelentett, s ezzel a pandémia kitörése óta az országban elhunytak száma hivatalosan 5258-ra emelkedett, az Airfinity brit székhelyű globális egészségügyi adatközlő és elemzőcég szerint Kínában azonban naponta mintegy kilencezren halnak meg Covid–19-ben.
Bár az új fertőzéshullám már valószínűleg elérte csúcspontját olyan kínai nagyvárosokban, mint Sanghaj vagy Peking, január végére a járvány Kína középső és nyugati tartományaiba, a távoli vidéki régiókba is eljuthat. Egy, a Frontiers of Medicine tudományos folyóiratban szerdán publikált, az MTI által is idézett tanulmány szerint ráadásul a kínai naptár szerinti újévi ünnepségekre országszerte milliók utaznak haza, s ez drámaian megnövelheti a koronavírusos fertőzések számát. Idén a kínai újév január 22-re esik. A tudósokat különösen az aggasztja, hogy a kisebb városokat és távoli térségeket is elérheti a járvány, ahol erre nincs felkészülve az egészségügy, és ahol a lakosság nagy része idősekből áll.
Az EU is szigorítana a kínaiak beutazásán
Közben világszerte egyre több ország dönt úgy, hogy korlátozásokat vezetnek be a Kínából beutazókkal szemben. Az Egyesült Államok és Kanada után Japán, Malajzia, Tajvan és India is szigorított a kínai állampolgárok beutazási szabályain, az európai tagállamok közül pedig Olaszország és az Egyesült Királyság is negatív teszthez köti a távol-keleti országból érkezők belépését.
December utolsó hetében egyébként a lombardiai egészségügyi tárca közlése szerint a Milánóba érkező kínaiak több mint fele koronavírusos volt, azaz pozitív lett a teszteredménye.
Közben a brüsszeli Politico arról írt, minden jel arra utal, hogy három évvel a koronavírus-járvány kezdete után az uniós országoknak ismét gondot jelent a járvány elleni intézkedéseik összehangolása, illetve az, hogy a blokk hogyan reagáljon a kínai járványhelyzetre. Miközben ugyanis az EU a járvány első hulláma után ígéretet tett arra, hogy a következő egészségügyi válság idején szorosabb lesz az együttműködés, Róma nem várt a közös válaszra, és az uniós országok közül elsőként vezetett be korlátozásokat a Kínából érkezőkkel szemben.
Az Európai Unió egészségügyi illetékesei szerdán tárgyalják meg az összehangolt lépésekkel kapcsolatos lehetőségeket. Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztos szerint az uniós tisztviselők keddi előkészítő ülésükön közelebb kerültek a konszenzushoz, az uniós államok túlnyomó többsége ugyanis támogatná a kínai turisták indulás előtti, kínai reptereken történő tesztelésének bevezetését, Mao Ning pekingi külügyi szóvivő ugyanakkor arra figyelmeztetett: az ilyen jellegű szűrések elfogadhatatlanok.
Eközben Kína, hároméves szigor után, január 8-tól könnyebbé teszi az utazást állampolgárai számára, illetve a távol-keleti országba belépni kívánó turistáknak sem kell a jövőben kötelező karanténba vonulniuk.
Borítókép: Védőmaszkot viselő utasok a pekingi metrón 2023. január 3-án (Forrás: MTI/EPA/Mark R. Cristino)
