„Szerencsések vagyunk, hogy hideg a tél” – fogalmazott egy kínai férfi a Bloomberg helyi tudósítójának azzal kapcsolatban, hogy mostanra olyan magas lett Kínában a koronavírus miatti napi halálesetek száma, hogy a krematóriumok teljesen megteltek, nem tudják tartani az ütemet. A hírügynökség beszámolója szerint napokat kell várni arra, hogy elszállítsák a holttesteket otthonaikból;
egy idős hölgy holtteste például öt napig hevert abban a sanghaji házban, ahol családjával közösen élt, mielőtt végre megérkezett egy halottaskocsi, hogy elszállítsa.
Egy, a sanghaji Longhua temetkezési iroda által a hétvégén kiadott közlemény szerint több mint 500 holttest érkezett aznap, ami nagyjából ötször annyi, mint amennyit általában kezelnek. – Jelenleg az egész rendszer megbénult – fogalmazott a Bloomberg tudósítójának egy sanghaji krematórium munkatársa telefonon, hozzátéve: olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy a helyzetet aligha tudná bárki kezelni.
Megbosszulja magát a szigorú Covid-politika
Kínában tavaly december 7-én szakítottak a korábbi rendkívül szigorú zéró Covid-politikával. A becslések szerint a korlátozások felszabadítása után, csupán december első három hetében mintegy 248 millió ember, a lakosság 18 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést, aminek egyik oka az lehet, hogy a hosszú bezártság után a népesség nem rendelkezik megfelelő immunitással.
Nemcsak a krematóriumok, de a kórházak is túlterheltek, ráadásul a jelenlegi járványhullám várhatóan márciusig vagy akár áprilisig is eltarthat.
Az előrejelzéseket azonban megnehezíti, hogy a kínai hatóságok felhagytak a koronavírusos esetek számának közlésével, emlékeztet a távirati iroda. Kína egyébként kedden mindössze öt koronavírusos halálozást jelentett, s ezzel a pandémia kitörése óta az országban elhunytak száma hivatalosan 5258-ra emelkedett, az Airfinity brit székhelyű globális egészségügyi adatközlő és elemzőcég szerint Kínában azonban naponta mintegy kilencezren halnak meg Covid–19-ben.
Bár az új fertőzéshullám már valószínűleg elérte csúcspontját olyan kínai nagyvárosokban, mint Sanghaj vagy Peking, január végére a járvány Kína középső és nyugati tartományaiba, a távoli vidéki régiókba is eljuthat. Egy, a Frontiers of Medicine tudományos folyóiratban szerdán publikált, az MTI által is idézett tanulmány szerint ráadásul a kínai naptár szerinti újévi ünnepségekre országszerte milliók utaznak haza, s ez drámaian megnövelheti a koronavírusos fertőzések számát. Idén a kínai újév január 22-re esik. A tudósokat különösen az aggasztja, hogy a kisebb városokat és távoli térségeket is elérheti a járvány, ahol erre nincs felkészülve az egészségügy, és ahol a lakosság nagy része idősekből áll.
