Immár kilencedik alkalommal gyűlnek össze az Ukrajnát katonailag támogató országok védelmi tisztviselői Brüsszelben, hogy a háború sújtotta országnak biztosítandó fegyverszállítmányokról és az ezekkel kapcsolatos problémák megoldásáról tárgyaljanak. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közlése szerint a mostani ülés főbb témái közt szerepel „Ukrajna egének védelme” − nyugati vadászgépekkel −, a „tankkoalíció” felállítása, a nyugati országok lőszergyártási kapacitásainak növelése, valamint az ukrán katonák nyugati hadi eszközök használatára való minél gyorsabb kiképzése. A ramsteini formáció néven is ismert csoport mellett a NATO védemi miniszterei is kétnapos tanácskozást tartanak Brüsszelben, melyet szintén az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések és problémák fognak uralni.
Folytatni kell Ukrajna támogatását egyebek mellett logisztikai segítségnyújtás által, valamint muníció, üzemanyag, alkatrészek, lőszerek, harckocsik és modern légvédelmi rendszerek biztosításával
− fogalmazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ülésre érkezve. A védelmi szövetség vezetője a vadászgépek kérdéséről szólva hangsúlyozta, ez − az ukránok egyre gyakoribb kérésének ellenére − jelenleg nem élvez prioritást. Ezzel egyetértett a Politico brüsszeli hírportálnak névtelenül nyilatkozó francia diplomata is, aki szerint egyelőre az sem világos, hogy mire használnák az ukránok a nyugati vadászgépeket.
Azt hiszik, 50 vagy 100 vadászgéppel vissza tudják foglalni a Donbaszt?
− tette fel a költői kérdést. Az Egyesült Királyság ugyanakkor már korábban bejelentette: kezdetét veszi az ukrán pilóták nyugati vadászgépek használatára történő kiképzése. Ezzel London nincs egyedül, az amerikai törvényhozás még tavaly augusztusban hagyott jóvá egy 100 millió dolláros támogatást az ukrán vadászpilóták képzésére, melynek során kifejezetten az F−16-os és F−15-ös harci repülőgépek kezelésének elsajátítását tűzték ki célul.
Ezek a fejlemények arra engednek következtetni, hogy a jövőben − ahogyan azt a harckocsik esetében is tették − a nyugati országok engedhetnek Kijev követelésének és az ukrán légierő rendelkezésére bocsáthatják modern vadászgépeiket.
Lőszerhiány
Az F−16-osoknál égetőbb probléma a lőszerhiány. Amerikai becslések szerint az ukránok körülbelül tízezer tüzérségi lövedéket használnak el naponta, ez pedig komoly problémák elé állítja a készleteket pótló nyugati szövetségeseket. Az Egyesült Államok már január végén bejelentette, havi kilencvenezer darabra növelik a 155 milliméteres tüzérségi lövedék gyártási mennyiségét, ez 500 százalékos kapacitásnövelést jelent a békeidőben megszokott darabszámhoz képest. Emellett a NATO-országok is ígéretet tettek a termelés fokozására, amely nemcsak Ukrajna, de saját érdekük is, hiszen a készletek szinte teljesen kifogytak Kijev támogatása miatt.
Ha Európának Oroszországgal kellene harcolnia, egyes országok napok alatt kifogynának a lőszerből
− húzta alá egy nevét elhallgató diplomata a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Tüzérségi lövedékből ugyanakkor − nyugati hírszerzési információk szerint − Moszkvának sincs túl sok. Az oroszok átlagosan napi húszezret lőnek el, az így fellépő hiány pótlására pedig többek közt Észak-Koreához és Iránhoz fordultak, valamint a régebbi, amerikai információk szerint akár 40 évvel ezelőtt gyártott lőszereket is felhasználnak.
Moszkva ugyanakkor tagadja azokat a vádakat, miszerint kifogyóban vannak készletei. Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója január végi nyilatkozata szerint vállalata a védelmi minisztérium megrendelése alapján többszörösére, egyes típusok esetében pedig több nagyságrenddel növelte a lőszergyártást.
Tankkoalíció
Januárban több ország, köztük a fegyverszállítmányoktól a háború kezdete óta vonakodó Németország is bejelentette: harckocsikkal fogják támogatni Ukrajnát. A logisztikai és szállítási problémák megoldására, valamint a szállítmányok koordinálására egy nemzetközi „tankkoalíció” létrehozását szorgalmazták az érintett államok, ennek vezetője pedig nem más, mint Berlin lenne.
A hangzatos bejelentések után ugyanakkor még kérdéses, hogy egyáltalán mennyi harckocsiról van szó, valamint az is, hogy ezek időben odaérnek-e a frontvonalakra.
Az ukrán harckocsizók kiképzése már megkezdődött, az előzetes információk szerint mindössze 5-6 hét alatt elsajátítják majd a nyugati eszközök kezelését. Ez elviekben egybeesik a németek tervével, miszerint az első tankokat március végéig adják át az ukrán haderőnek. A gyorsaság ebben az esetben is égetően fontos Kijevnek, hiszen Moszkva a szakértők egybehangzó véleménye szerint tavasszal új offenzívába kezd majd. Ugyanakkor az ukránoknak szállítandó harckocsik három típusa − az amerikai Abrams, a német Leopard 2 és a brit Challenger 2 − különböző karakterjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik, ami tovább nehezíti az ukránok, s így az őket támogató szövetségesek dolgát is.
Borítókép: Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter (Fotó: Reuters/Olivier Matthys)
