Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján. Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is.
Finnország holnaptól a NATO tagja lesz
Jens Stoltenberg: A NATO erősebbé válik, és a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország.
– Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára – fogalmazott.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is, szerinte ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke.
Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem.
Finnország csatlakozása azután válik lehetővé, hogy a NATO összes tagállama ratifikálta azt, legutóbb a török parlament járult hozzá múlt csütörtökön, a magyar Országgyűlés előtte, múlt hétfőn. A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. „Köszönjük a világos döntést” – köszönte meg Magyarország támogatását Sanna Marin finn miniszterelnök. Matti Vanhanen finn házelnök pedig hangsúlyozta:
az Oroszország ukrajnai agressziós háborúját követő jelenlegi kritikus geopolitikai helyzet minden eddiginél közelebb hozta egymáshoz országainkat, és a NATO-tagság tovább mélyíti majd a kapcsolatot Finnország és Magyarország között.
A felvételt a NATO-tagállamok kedden és szerdán esedékes külügyminiszteri találkozóján véglegesítik.
Finnország a szomszédos Svédországgal együtt tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kitörése nyomán adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, miután mindkét országban a lakosság és a parlament többségének a véleménye is megváltozott az addigi semlegességről. Míg korábban a svédek és a finnek is elutasítóak voltak a katonai tömbhöz való csatlakozást illetően, ma már egyértelmű többséget élvez a NATO-tagság.
Míg Törökország Finnország csatlakozását is feltételekhez kötötte – amelyek a jelek szerint teljesültek –, Svédországgal szemben komoly vádakat fogalmazott meg, amely miatt ezidáig nem hagyta jóvá a skandináv állam tagságát. Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta a figyelmet, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Ankara a csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli.
A magyar kormány elkötelezett a svéd csatlakozás mellett, a kormánypárti frakció azonban továbbra is megosztott a kérdésben, de megpróbálják rendezni a konfliktust
– mondta a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar álláspontról a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. – A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta a napokban Orbán Balázs is, a miniszterelnök politikai igazgatója. – Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz – fejtette ki.
A magyar politikusok szavaira reagálva Tobias Billström svéd külügyminiszter úgy nyilatkozott: a Magyarországról érkező jelzések után Svédország már kevésbé biztos abban, hogy júliusig a NATO tagja lehet.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben 2023. március 21-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezLengyel hetilap – mi várható Donald Trump elnökválasztási győzelmétől?
Biztonságosabb lesz, mert csaknem 100 éve ő az első amerikai elnök, aki nem kezdett háborút, nem idézett elő semmilyen konfliktust – írja a Sieci lengyel konzervatív hetilap, de hosszasan sorolják, mit jelentene Lengyelország és a világ számára Trump győzelme.
Orbán Viktor: Fontos hét áll előttünk
Diplomáciai nagyüzem lesz Magyarországon.
Így fogadták Orbán Viktort Kirgizisztánban
A magyar miniszterelnök Biskekből jelentkezett be.
Trump vs. Harris – Amerika ma választ
Kedden tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A tét: a korábbi elnök republikánus Donald Trump vagy a baloldali demokrata Kamala Harris fog elnökölni a következő ciklusban. Donald Trump békét ígér a világnak, míg Kamala Harris elkötelezett a háború folytatása mellett. Hírfolyamunk folyamatosan frissül...
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Meghatározó döntést hozott a magánéletében Szentkirályi Alexandra – videó
Csúnyán melléfogtak a zöldek, egyre több kárt okoznak a visszahozott rágcsálók
Óráink vannak hátra: az amerikai kormány végre kamerák elé léphet az észlelt ufókkal kapcsolatban
Több migránst kap egy német kisfalu, mint a teljes lakossága
Méreganyag került a diétázók kedvenc élelmiszerébe, Európa több országában is nagy a baj
Magyarország: elfelejtve – egy külföldi földrajzkönyvből kifelejtették hazánkat
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Ilic Zoran távozik a Hamburg kézilabdacsapatától
Arne Slot megsemmisítette az újságírót, aki Szalah Instagram-posztjáról kérdezte
Barcelonát is elmosta az ár + videó
Már nem lehet kapni klasszikus Sport szeletet, de nem kell lemondani róla + videó
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezLengyel hetilap – mi várható Donald Trump elnökválasztási győzelmétől?
Biztonságosabb lesz, mert csaknem 100 éve ő az első amerikai elnök, aki nem kezdett háborút, nem idézett elő semmilyen konfliktust – írja a Sieci lengyel konzervatív hetilap, de hosszasan sorolják, mit jelentene Lengyelország és a világ számára Trump győzelme.
Orbán Viktor: Fontos hét áll előttünk
Diplomáciai nagyüzem lesz Magyarországon.
Így fogadták Orbán Viktort Kirgizisztánban
A magyar miniszterelnök Biskekből jelentkezett be.
Trump vs. Harris – Amerika ma választ
Kedden tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A tét: a korábbi elnök republikánus Donald Trump vagy a baloldali demokrata Kamala Harris fog elnökölni a következő ciklusban. Donald Trump békét ígér a világnak, míg Kamala Harris elkötelezett a háború folytatása mellett. Hírfolyamunk folyamatosan frissül...