Finnország holnaptól a NATO tagja lesz

Jens Stoltenberg: A NATO erősebbé válik, és a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország.

Brüsszel, 2023. március 21. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár ismerteti a katonai szervezet 2022-es tevékenységérõl szóló jelentést a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón 2023. március 21-én. MTI/AP/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

– Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára – fogalmazott.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is, szerinte ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke.

Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem.

Finnország csatlakozása azután válik lehetővé, hogy a NATO összes tagállama ratifikálta azt, legutóbb a török parlament járult hozzá múlt csütörtökön, a magyar Országgyűlés előtte, múlt hétfőn. A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. „Köszönjük a világos döntést” – köszönte meg Magyarország támogatását Sanna Marin finn miniszterelnök. Matti Vanhanen finn házelnök pedig hangsúlyozta:

az Oroszország ukrajnai agressziós háborúját követő jelenlegi kritikus geopolitikai helyzet minden eddiginél közelebb hozta egymáshoz országainkat, és a NATO-tagság tovább mélyíti majd a kapcsolatot Finnország és Magyarország között.

A felvételt a NATO-tagállamok kedden és szerdán esedékes külügyminiszteri találkozóján véglegesítik.

Finnország a szomszédos Svédországgal együtt tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kitörése nyomán adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, miután mindkét országban a lakosság és a parlament többségének a véleménye is megváltozott az addigi semlegességről. Míg korábban a svédek és a finnek is elutasítóak voltak a katonai tömbhöz való csatlakozást illetően, ma már egyértelmű többséget élvez a NATO-tagság.

Míg Törökország Finnország csatlakozását is feltételekhez kötötte – amelyek a jelek szerint teljesültek –, Svédországgal szemben komoly vádakat fogalmazott meg, amely miatt ezidáig nem hagyta jóvá a skandináv állam tagságát. Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta a figyelmet, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Ankara a csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli.

A magyar kormány elkötelezett a svéd csatlakozás mellett, a kormánypárti frakció azonban továbbra is megosztott a kérdésben, de megpróbálják rendezni a konfliktust

– mondta a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar álláspontról a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. – A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta a napokban Orbán Balázs is, a miniszterelnök politikai igazgatója. – Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz – fejtette ki. 

A magyar politikusok szavaira reagálva Tobias Billström svéd külügyminiszter úgy nyilatkozott: a Magyarországról érkező jelzések után Svédország már kevésbé biztos abban, hogy júliusig a NATO tagja lehet.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben 2023. március 21-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)