A két ország partnerségének hetvenedik évfordulója alkalmából az Egyesült Államokba látogatott Jun Szogjol dél-koreai elnök, ahol szerdán Joe Bidennel folytat tárgyalásokat. Washington és Szöul már eddig is sokat köszönhet a másiknak: Amerika Dél-Korea segítségével meg tudta vetni a lábát az egyre fontosabbá váló délkelet-ázsiai térségben, míg Dél-Korea az Egyesült Államok hathatós közbenjárásával gazdasági hatalomként emelkedett fel az elmúlt évtizedekben. Ahogy az amerikai−kínai ellentét egyre fokozódik, úgy értékelődik fel folyamatosan Dél-Korea szerepe az amerikai külpolitikában, a két államfő tárgyalásának középpontjában éppen ezért Kína, Tajvan, az ukrajnai háború, valamint Észak-Korea állhat majd − vélik a szakértők.
Dél-Korea nehéz helyzetben van, hiszen az Egyesült Államok és Kína közé van beékelődve. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban Peking fontosabb, mint Washington, ugyanakkor az új elnök inkább Amerikához húz
− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. Jun Szogjol amerikai látogatásának egyébként éppen ebből kifolyólag odahaza nem mindenki örült, főként az ellenzéki pártok bírálták a jelenlegi mélyponton levő kínai−amerikai viszony miatt. A szakértő ugyanakkor kiemeli, a dél-koreai elnök külpolitikai ambíciója, hogy országát regionális nagyhatalommá tegye, ehhez pedig mindenképp szüksége lesz Washington támogatására. Ezt a támogatást pedig aligha adják ingyen.
Ukrajnai állásfoglalás
Az már most is jól látszik, hogy az ukrajnai háború kapcsán az Egyesült Államok határozottabb állásfoglalást vár el délkelet-ázsiai partnerétől. Dél-Korea a kereskedelmi kapcsolatok és az Észak-Koreára gyakorolt befolyása miatt sokáig próbálta elkerülni, hogy ellenséges viszonyt alakítson ki Oroszországgal Ukrajna miatt, a legfrissebb hírek azonban már arról szólnak, hogy akár tüzérségi lövedékekkel is segíthetik majd Kijev ellenállását.
Washington kvázi bábként használja Dél-Koreát, nagyon sokszor kell olyan dolgokat tenniük, nyilatkozniuk a dél-koreai vezetőknek, melyek nem a saját, hanem az amerikai érdekeket képviselik, például Tajvannal vagy az ukrajnai háborúval kapcsolatban
− hangsúlyozta Horváth Levente. A szakértő kiemelte, Szöul folyamatosan próbál egyensúlyozni Washington és Peking, illetve földrajzi közelségéből kifolyólag Oroszország között, ugyanakkor az Egyesült Államok az összes szövetségesét próbálja belehúzni egyfajta blokkosodásba Kelet és Nyugat között.
Szorosabb védelmi együttműködés
Dél-Korea számára a védelme szempontjából is fontos az Egyesült Államokkal való együttműködés, az országban közel harmincezer amerikai katona tartózkodik, amerikai fejlesztésű légvédelmi rendszer védi északi szomszédjától. Észak-Korea katonai tevékenysége egyre fokozódik, az ebből fakadó fenyegetés pedig arra ösztönözheti Szöult, hogy a mostaninál is szorosabbra fűzze védelmi kapcsolatait Amerikával. Jun Szogjol ezáltal feladhatja előde „három nem” gyakorlatát (nem telepít további amerikai légvédelmi rendszereket területére, nem jön létre amerikai−japán−dél-koreai katonai szövetség és nem vesz részt az amerikai rakétavédelmi hálózatokban).
A dél-koreai vezetés már nem zárkózik el egy amerikai−japán−dél-koreai közös hadgyakorlattól, Jun Szogjol pedig azt fontolgatja, hogy szakít a »három nem« diplomáciai gyakorlattal. Ez egy elég egyértelmű Kína-ellenes lépés lenne
− véli a szakértő.
A szöuli kabinet közleménye szerint az út leginkább a gazdasági diplomácia szempontjából lesz fontos, így a két elnök egyeztetésének részét képezhetik a Szöul és Washington közt fennálló, főként a technológiai szektort érintő feszültségek megvitatása is. Emellett Biden arról is biztosíthatja hivatali kollégáját, hogy az Egyesült Államok nukleáris kapacitásai elegendők Észak-Korea elrettentésére, Szöulnak nem kell saját atomfegyvereket fejlesztenie. Erről korábban egy interjúban beszélt Jun Szogjol, azonban kijelentése nemzetközi fogadtatása miatt gyorsan változtatott a véleményén, megerősítette az együttműködést Washingtonnal ezen a területen.
