– Egyik első könyve – A nyugati konzervatív gondolkodás kézikönyve – próbálja eloszlatni a konzervatív gondolkodást övező torzításokat, közhelyeket és sztereotípiákat. Ön mit ért konzervativizmus alatt?
– A konzervativizmus országonként más és más. Szerintem az anglo-amerikai és az európai konzervativizmust elkülöníthetjük egymástól, és ez utóbbi alatt tulajdonképpen a latin konzervativizmust értjük, például a franciát vagy az olaszt, illetve a németet vagy az angolt, vagy azt a konzervativizmust, ami Közép-Európához köthető. Ezen irányzatok közt vannak közös pontok, például a szabadság vagy a nemzet fontossága, hogy Európának a nemzetek Európájának kell lennie, nem pedig egy nagy Egyesült Európai Államoknak, az USA mintájára. Természetesen vannak történelmi különbségek az olasz és más országok konzervativizmusa között, és a könyv ezeket az eltéréseket és illeszkedési pontokat mutatja be a konzervatív Nyugat-Európa különböző országaiban.
A konzervativizmus a nyugati politikai értékpluralizmus egyik fontos pillére.
Ennek az érték- és eszmerendszernek a népszerűsítéséhez arra van szükség, hogy a CPAC-hez hasonló fórumok, az emberek félretájékoztatásáért ma oly' gyakran felelős média, a politikai és a kulturális szféra egymással karöltve dolgozzon.
– A konferencia mottója: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. Ennek az üzenetnek van-e létjogosultsága a mai Olaszországban?
– Olaszországnak jelenleg jobbközép kormányzata van, amely a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország hármasából áll. Politikai szemmel nézve ez utóbbi inkább egy klasszikus, liberális jobbközép párt, míg az Olasz Testvérek egy konzervatív, a Liga pedig inkább egy identitásalapú politikai formáció. Vannak köztük különbségek, de ez a három párt most összetart és együtt irányítja Olaszországot. Szerintem a konferencia szlogenje egyfajta politikai példamutatás, ami Európa többi, más politikai összetételű országában is terjedhet, táptalajra lelhet, különösen Nyugat-Európában, ahol az ellentétek néha kifejezetten élesek. Az üzenet azonban a kulturális szférában is fontos. A magyarországi Alapjogokért Központ és egyéb hasonlóan gondolkodó alapítványok segítségével egy hálózatot építünk, de ez a munka már évek óta zajlik, és ezzel a konferenciával is csak folytatódik. Fontos minden konzervatív írás és művészet, hiszen azonos eszmékért és értékekért próbálunk harcolni.
– Egy másik művében azt írja, a környezetvédelem témakörét a baloldal és a liberális fősodor mintegy kisajátította. Mit ért pontosan az alatt, hogy konzervatív környezetvédelemre van szükség?
– A baloldal kisajátította a kultúrát, és sokszor az a képzetünk, hogy minden kulturális ötlet baloldalról érkezik – holott ez természetesen nem igaz. Ugyanez a helyzet a környezetvédelemben is. Úgy tűnik, hogy csak a baloldalon beszélnek róla, pedig nem. A zöld szemléletnek a konzervatív eszmerendszerben is komoly hagyománya van, ami különböző iskolákhoz, de adott esetben a Bibliához is kötődik, már ha az ember keresztény, hiszen a Teremtés könyvében is ott a kapcsolat ember és természet között. Fontos tehát kiemelni, hogy a környezetvédelem terén konzervatív víziók is léteznek, a könyvemben is ezt tettem. Ha valaki nem ért egyet Greta Thunberg aktivistával, vagy elutasítja az Európai Unió ideológiák által vezérelt zöldpolitikáját, attól még szeretheti a természetet, a környezetvédelmet, csak épp más hálózatokon keresztül, más – konzervatív – szemszögből kíván harcolni érte.
– Olaszország régóta komoly migrációs nyomás alatt áll. Mondhatjuk azt, hogy az illegális migráció növekedése lesz a következő években az egyik legnagyobb kihívás Európa, illetve a nyugati világ számára?
– Összehasonlítva más nyugat-európai országokkal, Olaszországban a veszély szerintem még tűrhető, de a nagyvárosokban, ahol a migráció különösen erős, előfordulnak olyan incidensek, amelyek húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Gondolok itt nők megerőszakolására, rablásra és egyéb bűncselekményekre.
Természetesen nem csak migráns bűnözők vannak, de ha a statisztikát nézzük, a börtönökben jóval magasabb a migráns hátterű személyek aránya, és ez bizony azt jelzi, hogy vannak biztonsági problémák. Adott esetben beépülnek a maffiába is, ahol aktívan részt vesznek a drogkereskedelemben.
Sok illegális migráns érkezik Olaszországba, és bár lehet, hogy szeretnének dolgozni, azt papírok nélkül nem lehet, így ki lesznek utasítva, vagy ha maradnak, kénytelenek törvénytelen keretek közt élni. Valamilyen formában a gazdaságnak szüksége lenne a bevándorlásra, de ennek legálisnak kell lennie, és a munkaerőpiacon is jóval kisebb számú, kellő szaktudással rendelkező migránsra van szükség, hogy a helyzet Európában is normalizálódjon. Ez tehát az alapelképzelés, de egyelőre a határokat zárva kell tartani, és a kereteket szűkíteni, szigorítani kell.
A legbefolyásosabb fiatalok között. Francesco Giubilei, aki rendszeresen ír a The American Conservative és a The European Conservative magazinoknak, nemrég felkerült a Forbes magazin száz legbefolyásosabb, 30 év alatti olasz fiataljának listájára is. Az Il Giornale olasz lap számára korábban többször is készített interjút Georgia Melonival, az Olasz Testvérek elnökével, aki 2022 októberétől Olaszország jobboldali kormányfője.
Borítókép: Francesco Giubilei olasz szerző a CPAC Hungary 2023 fórumon. (Fotó: Magyar nemzet, Erdélyi Ákos)
