Felcsillanhatott a remény a kárpátaljai magyaroknak

A bizonytalanság és a félelem érzése rányomja a bélyegét a hétköznapokra, mondta Brenzovics László a Magyar Nemzetnek.

Brenzovics László (Fotó: Facebook/Brenzovics László)

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság közzétette az ukrajnai kisebbségi törvényről szóló állásfoglalását, amelyben kijelentette, hogy az pozitívumainak ellenére sem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, valamint az európai kisebbségvédelmi elvárásoknak sem. 

A testület állásfoglalásából nyilvánvalóvá válik, hogy változtatni kell a nyelv- és az oktatási törvényen ahhoz, hogy Ukrajna megfeleljen az európai standardoknak, követelményeknek, és úgy gondolom, hogy ez egy fontos fogódzkodót jelenthet a későbbiekben 

– fogalmazott lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. 

Hozzátette, Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is elmondta, hogy az EU-s csatlakozási feltételek között szerepel a kisebbségi kérdések megfelelő rendezése Ukrajnában a csatlakozási tárgyalások során.

Közben a napokban hagyta jóvá az ukrán parlament azt a törvénytervezetet, amely 2024. szeptember elsejéig elhalasztja az ukrán nyelvre történő átállást azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik európai uniós ország nyelvén folyik. Ezzel kapcsolatban Brenzovics László elmondta, hogy 

Bár ez az egy év haladék nem oldja meg a helyzetet, „hosszú idő óta ez az első lépés, amely jó irányba történt”.

Az oktatást érintő törvényről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még márciusban úgy fogalmazott, amennyiben a tavaly decemberben elfogadott törvény életbe lép, idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. – Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan – szögezte le. A tárcavezető ismertette, Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyeket az új törvény érintene, melynek másik következménye az, hogy a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is megszűnik.

A halasztásról szóló döntéssel megnyílik a lehetőség arra, hogy olyan tárgyalások következzenek, amelyek ezt a kérdést a kisebbségek számára megfelelő módon rendezik. Ezek csak feltételezések, de reméljük azt, hogy ebbe az irányba fognak haladni az események 

– emelte ki a KMKSZ elnöke.

Azonban nem csak a kormányzás és törvényhozás szintjéről érik nehézségek a kárpátaljai magyar közösséget, helyi szinten is évek óta kell konfliktusokkal szembenézniük. De elég csak az elmúlt időszak eseményeire gondolni: eltávolították a Turul-emlékművet a munkácsi vár bástyájáról, a munkácsi kistérséghez tartozó, zömében magyarok lakta településen, Fornoson és Dercenben eltávolíttatták a rendőrség közreműködésével a magyar intézményekről a zászlókat, menesztették, visszavették, majd ismét menesztették a munkácsi magyar középiskola igazgatóját. 

– Ezek nem újdonságok, Ukrajnában sajnos egy rendkívül erős magyarellenes propaganda folyik már évek óta, amely rendkívül sokat árt nem csak az ukrán–magyar viszonynak, hanem a kárpátaljai magyarság megítélésének is. Szinte kizárólag csak negatív kontextusban jelennek meg cikkek a médiában. 

A magyarországi nyilatkozatok, kijelentések vagy döntések közül, amelyek Ukrajnát érintik, csak a számukra negatívnak véltekről számolnak be, de például arról a hatalmas segélyakcióról, amelyet Magyarország végrehajt, vagy a menekültek befogadásáról nem. Ezeket általában elhallgatják, és negatív képet alakítanak ki a magyarságról Ukrajnában 

– fejtette ki lapunknak Brenzovics László. Mint mondta, Kárpátalján korábban ezt nem különösebben lehetett érezni. – Most már a propaganda hatása itt is érezhető, a munkácsi incidensek is azt mutatják, hogy itt egyre rosszabb a helyzet, és ezen rendkívül nehéz változtatni, hiszen komoly érdekek vannak a háttérben, hogy ez a viszony ne javulhasson – tette hozzá. Megjegyezte, az emberek többsége a médiából tájékozódik, mint mindenütt a világon, és a média elég erőteljesen elferdíti a valóságot magyar viszonylatban.

Mindent áthat a háború

– Bár Kárpátalja szinte a béke szigete Ukrajnában, hiszen távol van a frontvonaltól, a bizonytalanság és a félelem érzése rányomja a bélyegét a hétköznapokra – fogalmazott Brenzovics László lapunknak. 

Mint elmondta, a háború jelentős bizonytalanságot okoz, nem lehet tudni, mikor és hogyan lesz béke, milyen lesz utána Ukrajna helyzete. – Tudjuk azt is, hogy Ukrajna egy hihetetlen demográfiai válsággal küzd és fog küzdeni a jövőben is, hiszen lakossága az elmúlt 30 évben közel a felére esett, és nagyon sok, 7-10 millió a külföldre távozottak száma. Azt, hogy ők visszatérnek-e nem lehet tudni. 

Hogy hogyan fejeződik be a háború, mi lesz Ukrajnának az európai integrációjával? Ezek mind olyan kérdések, amelyekre még nincs válasz, és emiatt azt sem tudjuk elmondani, hogy a kárpátaljai magyarság mit remélhet a jövőtől

– jegyezte meg. Ugyanakkor kiemelte, „érezzük az anyaország és a világmagyarság szolidaritását, támogatását, és ez mindenképpen reményt ad”.

Borítókép: Brenzovics László, a KMKSZ elnöke (Fotó:  Facebook/Brenzovics László)