A Franciaországot elárasztó illegális migránsok egyre ötletesebbek és semmiféle trükktől nem riadnak vissza, ha az állampolgárság megszerzése a tét. Az egyik ilyen módszer az, hogy névházasság keretében elvesz a bevándorló egy francia állampolgárt és ezáltal ő is megkapja a francia állampolgárságot.
Az utóbbi időben több ilyen eset is kiderült, ezzel párhuzamosan pedig reflektorfénybe kerültek azok a városvezetők, akik megtagadták az esketést.
Az egyik polgármester Robert Ménard, Béziers városvezetője, aki nemet mondott egy frigyre, amit egy 23 éves algériai férfi és egy 29 éves francia nő kötött volna a városházán július 7-én. Ménard azzal indokolta a döntését, hogy a vőlegény illegális bevándorló, aki ellen kiutasítási határozat van érvényben, tehát elvileg nem is tartózkodhatna Franciaországban. A férfi korábban bűncselekményeket, követett el, lopás, orgazdaság és erőszak is van a rovásán, írja a Le Parisien.
Ménard tette azonban elég nagy vitát váltott ki, van, aki szerint helyesen cselekedett a városvezető, de olyan is van, aki azt hangsúlyozza, hogy a polgármesternek ehhez nem volt joga. A Le Parisien is felhívja rá a figyelmet, hogy a pár összeesketésének megtagadásával Béziers polgármestere vétett az Emberi jogok európai egyezményének a házasságkötéshez való jogról szóló 12. cikkelye ellen, amely kimondja, hogy
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
Ezen felül a francia Alkotmánytanács is rendelkezik a házasságkötésről, 1993. augusztus 13-i határozatában a házasságkötés szabadságát az egyéni szabadság egyik alkotóelemeként definiálta, 2003-ban pedig kinyilvánította, hogy a szabad házasságkötéshez való jogot az 1789-es Emberi és polgári jogok nyilatkozatának a szabadságról szóló 2. és 4. pontjai is alátámasztják.
A Bölcsek Tanácsa ugyanakkor leszögezi, hogy ha egy olyan külföldi állampolgárról van szó, aki illegálisan tartózkodik francia területen, akkor feltételezhető, hogy az illető a házasságkötése a házassági élettársi kapcsolattól eltérő célból valósulna meg, ami a házasság szabadságának alkotmányos elve elleni támadásnak minősül.
Éppen ezért a házasulandó feleknek a ceremóniát megelőzően részt kell venniük egy beszélgetésen az érintett település polgármesterével vagy valamelyik helyettesével, aki eldönti, hogy a házassági szándék valós-e. A párizsi ügyvédi kamara tagja, Maitre Eolas ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy amennyiben a polgármesternek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy esetleg csak az állampolgárság megszerzésére irányuló névházasságról van szó, a gyanút jelentenie kell az ügyésznek, de nem érezheti magát felhatalmazva arra, hogy megtagadja a pár összeadását. A meghiúsult béziers-i házasság ügyével kapcsolatban az ügyvéd azt mondta, hogy a városháza munkatársa és a pár közti megbeszélésről készült 11 oldalas dokumentum megvizsgálását követően megállapították, hogy nincsenek kellően alátámasztott bizonyítékok arra, hogy feltételezhető lenne a komoly házassági szándék és a kölcsönös beleegyezés hiánya.
Philippe de Villiers francia jobbközép politikus Robert Ménard védelmére kelt, a CNews-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy azzal, hogy megtagadta az esketést egy olyan bevándorlótól, aki ellen kiutasítási határozat van érvényben, a polgármester a józan észről és a bátorságról tett tanúbizonyságot.
Hozzátette, hogy 2019-ben Emmanuel Macron azt a célt tűzte ki, hogy az összes kitoloncolási határozatot végrehajtatja, ám nem tartotta be ígéretét. Philippe de Villiers szerint ha nem hajtják végre a kitoloncolást, az azt jelenti, hogy nem tartják tiszteletben a francia államot.
Az ügyben érintett városvezető, Robert Ménard is megszólalt a történtekkel kapcsolatban, a CNews műsorában kiemelte, hogy egy olyan erőszakos emberről van szó, aki az általa elkövetett bűncselekmények miatt szerepel a bűnügyi nyilvántartásban.
Időközben kiderült, hogy nem Béziers polgármestere az egyetlen franciaországi városvezető, aki ilyen esettel szembesült, egy másik település, a svájci határ közelében lévő Chalon-sur-Saone polgármestere, Gilles Platret hasonló esetről számolt be. Elmondása alapján tavaly decemberben ő is elutasította egy pár, nevezetesen egy kitoloncolási eljárás alatt álló 42 éves török férfi és egy 20 éves francia nő összeesketését.
A városvezető beszámolt róla, hogy a férfi kitoloncolására évek óta nem került sor, csakúgy, mint a kiutasítási határozatok 95 százalékában. Ebben az esetben, mivel a házasságkötési szándékot mindössze két nappal a férfi vízumkérelmének benyújtása előtt jelentették be, egyértelmű volt, hogy érdekházasságról van szó.
A városházán meghallgatták a házasulandó feleket, de ellentmondások mutatkoztak a nyilatkozataikban, ezért megtagadta az esküvőre adandó engedélyt. Ezt követően feljelentették diszkriminációért, a polgármester szerint ugyanez fog történni Robert Ménard esetében is.
Ami azt illeti, valóban feljelentette az algériai férfi Béziers polgármesterét, derül ki a Le Figaro cikkéből. A lap arról is beszámol, hogy ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy jogos volt a városvezető ellen tett feljelentés, akkor a polgármester akár 5 év börtönbüntetést és 75 000 euró pénzbírságot is kaphat, és kötelezik rá, hogy eskesse össze a párt. Ezenfelül még az is előfordulhat, hogy a belügyminiszter felfüggeszti a tisztségéből.
A CNews-nak nyilatkozva elmondta, hogy visszataszítónak tartja a városvezető döntését, mivel fülig szerelmesek egymásba választottjával. Azt is elárulta, hogy több mint hét hónapja vannak együtt és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy egybekelhessenek; ha kell, elmennek máshova.
A férfi elmondása alapján még akár arra is hajlandó, hogy szerelmével elutazzon Algériába, hogy ott összeházasodjanak, majd a dokumentumok birtokában visszamenne Franciaországba, mivel mindenképp ott szeretne maradni.
Borítókép: Migránstábor evakuálása Párizs La Chapelle kerületében (Fotó: Hans Lucas/AFP)
