Bár hivatalosan négy jelölt versengett az elnöki tisztségért, az Üzbég Liberális Demokrata Párt (Oʻzbekiston Liberal Demokratik Partiyasi, OʻzLiDeP) által jelölt, de függetlenként induló Mirzijojev ismertsége messze kiemelkedett közülük, így gyakorlatilag egyik ellenfele sem volt rá igazán veszélyes. Az országban bejegyzett öt párt közül akadt, amelyik nem is indított saját jelöltet, hanem a hivatalban lévő elnököt támogatta – mutat rá az Eurázsia Központ elemzése.
Idén április végén alkotmánymódosító népszavazást tartottak Üzbegisztánban, amelynek során az ország polgárai az elnöki ciklus ötről hét évre való emelésére voksoltak. A módosítás azt is lehetővé tette, hogy a második ciklusát töltő Mirzijojev további két alkalommal jelöltesse magát. Az előre hozott választást az alkotmánymódosítás után írta ki a taskenti kormány.
Mirzijojevet az előzetes várakozásoknak megfelelően a szavazatok 87,1 százalékával újraválasztották.
Az elnökválasztás hivatalos és megerősített végeredményét a napokban hozzák majd nyilvánosságra.
A kampány
Mirzijojev kampánya során körbeutazta a 35 milliós országot, és a fiatalokat megszólítva az oktatás helyzetét állította a középpontba. A következő hét év során egymilliárd dollárt tervez a közép- és felsőoktatás fejlesztésére fordítani.
Terveinek további sarkalatos elemei az ország GDP-jének megduplázása (160 milliárd dollárra) 2030-ra, az ország összes településének tiszta vízzel való ellátása, illetve egymillió új lakás építése. Az ország erdőterületét 1,6 millió hektárról 2,3 millió hektárra növelné az újraválasztott elnök.
Savkat Mirzijojev először 2016-ban, elődje, Iszlam Karimov halála után lett elnök. Karimov rendszerének elhibázott gazdaságpolitikája addigra oda vezetett, hogy rendkívül alacsony volt a közép-ázsiai ország gazdasági hatékonysága, lassult a gazdaság növekedési üteme, magas lett a munkanélküliség és a munkaerő-elvándorlás aránya, valamint rendkívüli méreteket öltött az országban a korrupció is.
Mirzijojev hatalomra kerülése után új irányt szabott a gazdaságnak. Reformjai során Üzbegisztánban elkezdődött az árfolyamok egységesítése és a devizapiac liberalizálása (2017 nyár–ősz), jelentősen csökkentette a külföldről Üzbegisztánba érkező termékekre kiszabott vámokat (2017–18), valamint csökkentette az üzleti tevékenységgel járó adminisztratív költségeket, és adóreformot is bevezetett (2019).
Mit hozhat a jövő?
Az újraválasztott elnök által felvázolt program gyakorlatilag eddigi reformjai folytatásának tekinthető, a hétéves ciklus pedig egyfajta stabilitást ad Közép-Ázsia legnépesebb országának. Ami a külpolitikát illeti, a közép-ázsiai országokkal való kapcsolatok fejlesztése valószínűleg megmarad prioritásként, csakúgy, mint a tartós, hosszú távú gazdasági kapcsolatok Kínával és Oroszországgal, de Mirzijojev működőképes kapcsolatokra törekszik azokkal az országokkal is, amelyekkel Moszkva konfliktusban van (Ukrajnával, a balti államokkal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval).
A 2023. július 9-i előre hozott elnökválasztás hivatalos végeredményének kihirdetése után a következő lépés az előre hozott parlamenti választások kiírása lehet, amely egyben le is zárhatja az Üzbegisztánban megkezdett alkotmányreform folyamatát − zárja elemzését az Eurázsia Központ.
Borítókép: Az üzbegisztáni elnökség sajtóhivatala által közreadott képen Savkat Mirzijojev üzbég elnökről (jobbról a negyedik) és családtagjairól az előre hozott elnökválasztáson egy taskenti szavazóhelyiségben 2023. július 9-én (Fotó: MTI/EPA/Üzbegisztáni elnökség sajtóhivatala)
