Üdvözölte, hogy tavaly elérte a 940 millió dollárt, és ezzel megdőlt a Japánba irányuló magyar kivitel rekordja, ráadásul idén további 30 százalékos növekedést regisztráltak.
Kiemelte, hogy a kelet-ázsiai ország fontos célpontja a magyar élelmiszeripari exportnak, fontos ellátók a hazai cégek például a borsót, a napraforgót, a kacsahúst és a libamájat illetően is. Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült korábban megegyezni arról, hogy az állatok körében kitört vírusok esetében csak az érintett térségekből tiltják meg az exportot, így sokkal rugalmasabbá válhat a baromfi- és a sertéshús kivitele a következő időszakban.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy nincsen vitás kérdés Budapest és Tokió között, ami segíti a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlődését, sőt hamarosan konzuli képviseletet nyit Magyarország Oszakában. − Abszolút korrekt az együttműködésünk, amit mutat az is, hogy például a japán hitelminősítő intézetek, ellentétben a nyugati hitelminősítőkkel, mindig tényekre alapuló, korrekt képet festenek a magyar gazdaságról, és nem valamifajta politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják a besorolásokat − mondta.
Japán G7-es ország, az egyik leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő gazdasággal rendelkezik a világon, szorosan együttműködik a NATO-val és az Európai Unióval is, és nekünk az az érdekünk, hogy a magyar–japán kétoldalú kapcsolatokat is minél szorosabbra fűzzük, hiszen ezek a kapcsolatok nagyon sok hasznot hoztak már Magyarországnak az elmúlt időszakban
− összegzett.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!