Nehéz kérdés a befagyasztott orosz pénzeszközök átadása Ukrajnának

Nem eszik olyan forrón a kását: nehézségekbe ütközhet az Európai Bizottság, ha keresztül akarja vinni a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna újjáépítésére fordítására vonatkozó tervét. Kanada ellenben már gőzerővel dolgozik az ezt lehetővé tevő törvényjavaslaton.

Kijev, 2023. november 4. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Ahogy arról lapunk is beszámolt, október végén az Európai Tanács csúcstalálkozóján kijelentették, Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért, ezért meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére. A napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az év végéig konkrét terveket ígért.

Az extraprofittal kapcsolatban meg tudom erősíteni, hogy még az év vége előtt javaslatot fogunk tenni. Ez jól összehangolt lesz a partnereinkkel, a G7-partnerekkel

− mondta Von der Leyen a hétvégén a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Kijevben.

A háború kezdete után befagyasztott orosz tőke legnagyobb része az Európai Unióban van, azon belül is Belgiumban. 

Az ottani székhelyű Euroclear a nála elhelyezett orosz tőkével kapcsolatban például hárommilliárd eurós nyereségről számolt be az idei év első kilenc hónapjára vonatkozóan. Kisebb, de szintén komolynak számító összeg pihen a luxemburgi székhelyű Clearstream elszámolóháznál.

Érthető, hogy a belga kormány pedig vonakodik Ukrajnának átadni a pénzösszeget, hacsak a G7 többi tagja nem cselekszik hasonlóan az Európai Unióval egy időben. A belgák Luxemburggal együtt garanciát követelnek, hogy nem egyedül kell szembenézniük egy ilyen lépés jogi és pénzügyi következményeivel.

A G7-országokkal és az Európai Bizottsággal közösen olyan strukturális megoldást keresünk a befagyasztott vagyonokra, amely nem destabilizálja a nemzetközi pénzügyi rendszert. Jogalapra van szükség, és világos, hogy Belgium egyedül nem tudja biztosítani ezt a jogalapot

− idézte Alexander De Croo belga miniszterelnököt a Politico hírportál.

Az EU egy ideje már keresi a lehetőséget, hogyan használhatná fel a befagyasztott összegeket Ukrajna megsegítésére. A G7-ek pedig politikailag támogatták az elképzelést, bár a nyilatkozat szövege csak annyit ír elő, hogy „megvizsgálják” a lehetőséget. A napokban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is pozitívabb hozzáállást mutatott az európai tervek iránt, azonban az EU-n belül még így sem lesz könnyű konszenzusra jutni, ugyanis a francia és a német kormány mellett az Európai Központi Bank is kétségeinek adott hangot.

Az intézmény szerint a lépés felborítaná a pénzügyi piacokat és gyengítené az euró pozícióját tartalékvalutaként.

A kijevi vezetés viszont türelmetlen, nagyon szeretne már hozzájutni az oroszok pénzéhez.

Ukrajna számára jogos prioritás, hogy megkapja ezeket az orosz befagyasztott eszközöket Ukrajna újjáépítéséhez

− nyilatkozta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.

A G7-es országok közül Kanada az első, ahol már dolgoznak egy hasonló jogszabályon. Mint Melanie Joly kanadai külügyminiszter elmondta, hazája lesz az első G7-ország, amely engedélyezi az ilyen vagyonelkobzást, és azt javasolja, hogy a szövetségesek is kövessék a példáját – írja az Al Jazeera katari hírtelevízió.

Canada should seize and repurpose Russian assets to support recovery efforts and reparations in #Ukraine. In this excellent post, @RobCurrieMusic explains how to do so in compliance with international law and Canadian law: https://t.co/B292ngaW1Z #cdnpoli @ConversationCA

— Mark Kersten (@MarkKersten) July 5, 2023

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)