Nem egy időben ünneplik a karácsonyt a Balkán-félsziget országai. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak, mint a keletiek, a Gergely és Juliánusz naptár között 13 nap a csúszás. A balkáni mentalitás pedig kihasználja mindezt: az ünneplést a katolikus karácsonytól a pravoszláv újévig húzzák, ami bő három hetet tesz ki. Az ünnepi szokások is összefonódnak. Bár a keleti keresztények ragaszkodnak hagyományaikhoz, a nyugati trendeket is befogadják: adventi vásárokat szerveznek, karácsonyfát állítanak, szilveszteri bulikat tartanak. Ráadásul a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások is tömegesen utaznak haza, így a Balkán lakossága jelentősen megugrik ezekben a hetekben.
Badnjak – a karácsonyi tölgyfa
A keleti keresztények január 6-án ünneplik Jézus megszületését. Hajnalban, még napfelkelte előtt a férfiak közösen indulnak el a közeli erdőkbe, hogy tölgyfaágat vágjanak családjuknak. A száraz tölgyfa számukra a szent fa szimbóluma. Az ágakkal díszített autók menete hangos dudaszóval vonul vissza a városba. A hajnali favágást és ággyűjtést gyakran kíséri fegyverropogás. A férfiak fegyvereikkel az égbe lőnek, hogy elűzzék a gonoszt.
Az ágakkal a családok kidíszítik a házukat, a maradékból pedig este hagyományosan hatalmas máglyát raknak a települések központjában, amelyet ünneplő tömeg vesz körül. Mások otthon égetik el az ágakat, amely a hiedelem szerint boldogságot hoz a ház népének az elkövetkező évben.
Az ortodox ünnepi asztal
Az ortodox vallásúak a szenteste első csillagának megjelenéséig böjtölnek, a menü hús- és alkoholmentes. Napközben aszalt gyümölcsöket, magvakat esznek, este halat, savanyúságot, babot, pitéket, süteményt. Az ünnepi asztalt többek között búza, szalma és dió díszíti. Karácsony napján a böjtöt bőséges lakoma váltja fel: malac- vagy libapecsenyét sütnek, zsíros, gazdag, tápláló fogásokat fogyasztanak. A háziasszonyok úgynevezett csesznicát, vagyis ünnepi kalácsot is készítenek, diós, édes formában vagy sós pogácsaként, amibe a gazdag év reményében aszalt gyümölcsöt, terményeket vagy aprópénzt rejtenek. Egyes családok az ünnepi tölgyfából is tesznek bele egy darabot, amitől egészséget várnak a családjuknak.
Krisztus megszületett
Az ortodox gyerekek egyik kedvenc szokása a kóringyálás, mely során szenteste csapatokban járják a település házait, verselnek és énekelnek, a házigazdáknak áldott békés, karácsonyt kívánnak. A barátok és családtagok „Krisztus megszületett!” (Hrisztosz sze rodi!) felkiáltással köszöntik egymást, amire a válasz „Valóban megszületett” (Vaisztinu sze rodi!). Az éjféli vagy karácsony napi szentmisén való részvétel szintén szokás. Az ajándékozás azonban nem jellemző ezeken a napokon. Az ortodox családok inkább Szent Miklós napján vagy újévkor adnak ajándékot egymásnak.
Újév az ortodox családokban
Az ortodoxok január 13-án a szilvesztert, 14-én pedig az újévet ünneplik. Jellegzetes étel ilyenkor a vaszilice nevű kalács, amelyet a háziasszony éjfél után kezdi el készíteni, hogy reggel már az asztalon várja az ünneplőket. Kelt tészta az alapja, és ebbe is rejtenek magvakat és aprópénzt, hogy az emberek szerencsések és egészségesek legyenek. A kalács tésztadíszei a szeretetet, a bőséget, a gazdagságot jelképezik. Persze ilyenkor sem marad el a hajnalig tartó ünnepség. Az ortodoxok lakta országok városaiban koncerteket tartanak, a szórakozóhelyek pedig változatos programokkal, ünnepi vacsorákkal és sztárfellépőkkel várják vendégeiket.
A nyugati hagyományok is népszerűk
Annak ellenére, hogy az ortodox vallásúak számára nincs advent, az adventi vásárok szokása már ezekben az országokban is népszerű. Igaz, többnyire karácsonyi vagy téli vásár néven szervezik meg ezeket. Tartalmukban azonban nem különböznek a katolikus országok hasonló rendezvényeitől: ünnepi díszek, kézműves termékek, zsíros, fűszeres fogások, forralt bor és tea várja a látogatókat. Sok város főterén állítanak klasszikus karácsonyfát is. A vásárok jellemzően december közepén nyitnak, és akár január közepéig is működhetnek.
A nagyvilági luxus és a balkáni temperamentum keveredik a szerb főváros néhány éve működő Téli mese nevű tematikus parkjában. A Belgrád a vízen városrész felhőkarcolói között pazar díszítés, korcsolyapálya, játszótér, klasszikus körhinta, számos izgalmas fotóhelyszín és látványos programok várják a családokat.
December 31-én is hangos a Balkán, hiszen bár az ortodox szilveszter csak január 13-án várható, a világ nagy részéhez hasonlóan itt is elbúcsúztatják az óévet.
Jellemzőek a napközbeni ünneplések, vagyis bulik már délután elkezdődnek, hogy aztán az emberek vagy családi körben, vagy valamelyik nagy buliban várják az új évet. A kávézók, éttermek pazar díszben várják vendégeiket, akik laza hangulatban, beszélgetve, iszogatva készülődnek. Este pedig jöhetnek a koncertek, a tűzijátékok, a hatalmas szabadtéri mulatságok.
Fel a hegyre!
Az elhúzódó ünnepi időszak alatt megáll az élet a Balkánon. Az iskolákban szünet van, és a munkáltatók többsége is lazábbra veszi ezt az időszakot. A családok többsége ilyenkor megy telelni. A Balkánon számos népszerű hegyvidéki üdülőhely található, amelyek sípályákat, luxusszállodákat, wellnesslehetőséget és hatalmas bulikat is kínálnak. Koncertek, tűzijátékok is várják a kikapcsolódni vágyókat. Sok külföldi is érkezik ilyenkor a térségbe, mert bár az árak egyre magasabbak, a nyugatiak pénztárcája számára még mindig jóval kedvezőbb, mint a francia, osztrák vagy észak-olasz síközpontok.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay/dimitrisvetsikas1969)
