Elkezdődött az elnök kerestetik valóságshow Brüsszelben

Hideg zuhanyként érte Brüsszelt és a tagállami vezetőket Charles Michel bejelentése, hogy EP-képviselőnek jelölteti magát, és megválasztása esetén lemond mostani tisztségéről. Az így előálló helyzet kezelésére szabály hiányában a legkülönfélébb javaslatok születnek. Sokan nemcsak magát a döntést, de a bejelentés módját sem tartják tisztességesnek.

Peking, 2023. december 7. Charles Michel, az Európai Tanács (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletük végén Pekingben 2023. december 7-én. MTI/EPA/Andres Martinez Casares Fotó: Andres Martinez Casares

Az, hogy a jelek szerint Michel inkább törődik a jövőjével, mint a jelenlegi pozíciójával, sokak nemtetszését váltotta ki.

Ez abszolút botrányos dolog

− idézte a Politico hírportál Andrew Duffot, az Európai Politikai Központ munkatársát.

Azt, hogy az európai parlamenti jelöltség megfelelő-e erre a felelősségre való tekintettel, Charles Michelnek magának kell felmérnie

− vélekedett Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter.

A döntés ráadásul összeférhetetlenségi problémákat is felvet, hiszen egyrészt Michelnek nem lesz könnyű elválasztania a kampánytevékenységét a jelenlegi tisztségében tett nyilatkozataitól. Emellett  többen attól is tartanak, hogy tisztességtelen előnyt élvez más jelöltekkel szemben, mert esetleg felhasználhatja a rendelkezésére álló csapatot és erőforrásokat – bár ezt a hozzá közel állók igyekeznek cáfolni.

A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz az Európai Tanács vezetésével, ha Michel júliusban angolosan távozik. A pozíció betöltése része azoknak a politikai alkuknak, amelyek az új bizottság felállítását előzik meg. Mint fentebb már említettük, az ezzel kapcsolatos kompromisszumkeresés éppen a távozó elnök feladata lenne, azonban Michel EP-képviselőként ebben már nem vehet részt.

Egyesek azt is felvetették, hogy azonnal le kellene mondania, Michelnek azonban ez nem áll szándékában.

A helyzet áthidalására több megoldási javaslat is született. Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szerint a soros elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Alexander de Croo pótolhatná Michelt, vagy pedig egy átmeneti elnököt kellene választani, aki végigviszi a mandátum hátralévő részét.

Az Európai Tanács elnökeként teljes mértékben számít rá, makulátlanul betartja a szabályokat, és nincs oka arra, hogy lemondjon

− szögezte le egy hozzá közel álló tisztviselő.

Charles Michel nem sokat tett le az asztalra a tanács elnökeként, valamint sokszor támadták horribilis utazási költségei miatt is. Amikor jövő szerdán az Európai Parlament elé áll Strasbourgban, valószínűleg nem sok jóra számíthat majd a képviselőktől.

A jelenlegi tervek szerint az EU vezetői június 17-én és június 7-28-án tartanak megbeszélést Michel utódlásáról. A lehetséges jelölteké között felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök neve is.

Lapunk megkeresésére Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (Eustrat) munkatársa elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a leendő elnök valamely nagy európai pártcsaládból, és kisebb vagy keleti tagországból fog kikerülni, hogy a semlegességét, pártatlanságát biztosítsák.

Olyan felvetés is napvilágot látott, hogy egyesíteni kellene a bizottság és a tanács elnökének pozícióját. Kalas Vivien szerint e mellett és ellene is szólnak érvek. Egyrészt a két pozíció egyesítésével egyértelművé válna, hogy ki az EU vezetője, másrészt viszont azt is jelentené, hogy egy közösségi érdekeket képviselő intézmény – a bizottság – vezetőjének kellene elősegítenie a megegyezést az Európai Tanácsban. A semlegessége nem lenne így biztosítva, félő, hogy föderálisabb irányba igyekezne terelni az EU-t, a nemzetek súlya pedig csökkenne – figyelmeztetett a szakértő.

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Andres Martinez Casares)