Magyarország kulcsállam az Európai Unión belül

Magyarország egyike a globális gazdaság kulcsfontosságú kapcsolatpontjainak – erről beszélt Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója a Mandinernek adott interjújában. A szakértő kiemelte, az említett szerep megköveteli a realista és önérdekközpontú külpolitikai szemléletet.

Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója (Fotó: Mandiner) Forrás: Mandiner

– Az Európai Unió stratégiája az utóbbi bő két évtizedben azon alapult, hogy az Egyesült Államok vezette egy­pólusú neoliberális világrend fennmarad a belátható jövőben, és Európa élvezheti annak minden előnyét – nyilatkozta a Mandinernek adott interjújában Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója. A szakértő álláspontja szerint az uniós politika három pillérre vezethető vissza:

• az Egyesült Államok által garantált nemzetközi biztonságra,
• az Oroszországból származó olcsó energiára,
• és arra a kínai, illetve most már részben indiai felvevőpiacra, amely folyamatosan igényt tart az európai árura.

Emlékeztetett, mindeközben kitört az ukrajnai háború, miután a EU lemondott az orosz energiáról, amelynek számos következményét lehet érezni a tagországokban: magasabb energiaköltségek, inflációs környezet, a saját védelmükre is többet kell fordítaniuk, emellett – igazodva az Egyesült Államokhoz – a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatok is jelentős „kockázatmentesítésen” estek át.

Ez enyhén szólva is óriási kihívás elé állítja a jóléti államok fenntartását, az Európai Uniónak pedig – fogalmazzunk így – kevés ötlete van arra vonatkozóan, hogyan kezelje a helyzetet

– fogalmazott.

Hozzátette: „Az európai parlamenti választás ráadásul amiatt is problémásnak ígérkezik, mert a vörös-tengeri fegyveres konfliktus, illetve az Izrael és a Hamász közötti háború várhatóan felpörgeti majd az inflációt, méghozzá épp májusra vagy júniusra, tehát közvetlenül a voksolás előtt”. A szakértő szerint van bizonyos félelem attól, hogy a jobboldal megerősödik Példaként a németországi gazdák és fuvarozók tüntetéseit említette meg, valamint az illegális bevándorlás okozta általános elégedetlenséget. – Sok bevándorló kihasználja az EU túlságosan is nagyvonalú jóléti rendszerét – fogalmazott.

Carlos Roa kiemelte, „Magyarország abból a szempontból különleges helyzetben van az Európai Unión belül, hogy a vezetése átlátja a külső változásokat, illetve lehetséges következményeiket”.

– Vegyük például azt, hogy az EU-ban egyedül a magyar kormány látta be, hogy őrültség teljes körű energiaszankciót kivetni Oroszországra, hiszen az unió ezzel a saját gazdaságának a fejlődését torpantja meg. A magyar kormány tehát tisztában van azzal, hogy ha a nemzeti érdekekre fókuszálva jól akar teljesíteni, fenn kell tartania egy formális, vagy mondjuk úgy, udvarias kapcsolatot egyes országokkal – fogalmazott. Hozzátette: „ez persze egyúttal népszerűtlenné is teszi Magyarországot egyes nyugati államok szemében”. A szakértő szerint Magyarország kulcsállam az EU-n belül, ezért különösen fontos lesz a tanács soros elnöksége. Kiemelte, Magyarországon túl Azerbajdzsánra is tekinthetünk kulcsállamként, Ukrajna azonban már ellenpélda: „geopolitikai pozícióját tekintve könnyen kulcsállammá válhatott volna, de nem így történt, pedig az ország elnevezése is erre utal, azt jelenti ugyanis, hogy határvidék” – vélekedett.

A Danube Institute vendégkutatóját arról is kérdezték, milyen kimenetele lehet az orosz–ukrán háborúnak. Álláspontja szerint a konfliktusról szóló diskurzusnak felerősödött az ideológiai olvasata.

Az Egyesült Államok sokat beletett ebbe a háborúba, mondván, „meg tudjuk nyerni, meg tudjuk védeni a demokráciát a tekintélyelvű hatalommal szemben” – emelte ki.

Borítókép: Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója (Fotó: Mandiner)