Trumpnak Magyarországot is érintő terve lenne, ha megválasztják

A volt amerikai elnöknek igen határozottak az elképzelései.

Schnecksville, 2024. április 14. Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél támogatóihoz a Pennsylvania állambeli Schnecksville-ben rendezett kampánygyûlésen 2024. április 13-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Sarah Yenesel Fotó: Sarah Yenesel

A NATO jelenlegi elvárása szerint a szövetség tagjainak GDP-jük két százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk. Magyarország ezt a célkitűzést bőven el is érte tavaly, azonban a vonatkozó jelentés szerint a NATO 32 tagországa közül csupán 11 ország védelmi kiadásai érték el vagy haladták meg az elvárt arányt – írta meg a Mandiner. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak nyilatkozik a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminisztereinek találkozóján, Capri szigetén 2024. április 18-án. (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco)

Ezek között volt Lengyelország (3,9 százalék), az Egyesült Államok (3,5 százalék),  Görögország (három százalék), Magyarország (2,4 százalék), Finnország (2,4 százalék), Románia (2,4 százalék), Észtország (2,7százalék), de a kétszázalékos küszöb fölött van még ezen kívül Nagy-Britannia és Szlovákia is, míg Franciaország, a kontinens hagyományos vezető katonai ereje jelenleg 1,9 százalékot költ erre. 

Trump új javaslata

A The Telegraph értesülései szerint Donald Trump azonban azt fontolgatja, hogy újraválasztása esetén arra kérje a NATO-tagországokat, hogy védelmi kiadásaikat saját GDP-jük három százalékára emeljék. A volt elnök úgy véli: az orosz és kínai fenyegetések miatt a tagállamoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a szövetség kollektív védelméhez.

Trump szerint továbbá a számviteli szabályokat úgy kell megváltoztatni, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra fordított kiadásokat ne számítsák bele a célba – mivel ennek hiányában több ország nem érné el még a jelenlegi kétszázalékos célt sem.

Ebből pedig akár arra is lehet következtetni, hogy Trump szerint az Ukrajnának nyújtott kiadások nem a NATO-tagországok közvetlen védelmét szolgálják – olvasható a Mandiner cikkében.

Nincs megállás: még erősebb NATO-fegyverkezést sürget a lengyel elnök

Trump javaslata azonban nem újkeletű. A korábbi elnök erről már korábban is beszélt, azonban sajtóértesülések szerint véleményét a Andrzej Duda lengyel elnökkel való találkozója is megerősíthette. Habár a lengyelek 2023-ban már így is kétszer annyit költöttek fegyverkezésre GDP-arányosan, mint amennyit a NATO elvár a tagállamaitól, további NATO-fegyverkezést sürget a lengyel elnök.

Trump terve azonban azért is érdekes, mert a korábbi elnök egyszer már szankciókat is kilátásba helyezett. Korábban ugyanis közölte, hogy megvonná az amerikai támogatást azoktól a NATO-tagországoktól, amelyek nem hajlandók növelni védelmi kiadásaikat.

Ez pedig azt jelentené, hogy míg Magyarországra Trump terve nem lenne túl veszélyes, addig Franciaország például akár igen nagy slamasztikába is kerülhetne.

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök beszél támogatóihoz a Pennsylvania állambeli Schnecksville-ben rendezett kampánygyűlésen 2024. április 13-án. (Fotó: MTI/EPA/Sarah Yenesel)