Magyarország július 1-jén veszi át a soros elnöki posztot, vezető szerepe pedig kulcsfontosságú lesz a kihívások kezelésében és az EU világos, előremutató menetrendjének meghatározásában.
– „Tegyük újra naggyá Európát!” Ez a féléves magyar soros uniós elnökség jelmondata. Az elnökség prioritásai között többek között az európai versenyképesség javítása, a védelempolitika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a demográfiai és agrárpolitika, valamint a kiegyensúlyozott bővítéspolitika és kiemelten a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatainak elősegítése áll.
Az uniós soros elnökség lehetőséget ad minden tagországnak arra, hogy bemutassa a saját térségét és azokat a problémákat, amelyek arra az országra és térségre jellemzők. A 27 tagú integráció az egész kontinenst behálózza, így a különböző földrajzi térségek problémái is előtérbe kerülhetnek
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán.
– Ez már a második magyar elnökség lesz, az első 2011 első felében nagyon sikeres volt, hiszen akkor olyan témákat tett fel hazánk az európai asztalra amelyek nem csak minket érintenek, ilyen volt például a Duna vagy a romastratégia, amit akkor mindenki nagyon sikeresnek ítélt – mutatott rá a szakértő. Hozzátette:
Most pedig Magyarország közepes méretű tagországként arra tudja felhasználni az elnökséget, hogy politikai alternatívát tudjon felmutatni. Ezt nem a mainstream és az úgynevezett szivárványkoalíciók számára ajánlja Magyarország, hanem az európai embereknek, illetve az európai érdekképviseleteknek.
Kiemelte, hogy a magyar kormánynak nem a háborúpárti koalícióknak kell ajánlatot tennie, hanem az európai társadalomnak, mely a Századvég-kutatás szerint már többségében a magyar kormány álláspontját osztja a migráció, a brüsszeli túlhatalom, valamint a háború és a béke kérdésében. Erre kell felhasználni a magyar elnökséget, hogy ezt a politikai alternatívát hangsúlyosan fel tudjuk mutatni.
A magyar elnökség kiemelt témái
Kiszelly Zoltán szerint a versenyképesség kérdése kapcsán rá tudunk mutatni az elhibázott brüsszeli szankciók okozta hátrányokra, az energiapolitika ideologikus voltára, hogy Brüsszel egy tervutasításos rendszer felé sodródik, a zöldmegállapodás jegyében ugyanez a logika érvényesül a piaci logikával szemben. A szakértő megjegyezte:
A másik fő téma, ami nemcsak Magyarországnak, hanem ennek a térségnek is fontos, az a bővítés. Nemcsak a Nyugat-Balkánnal, hanem a schengeni övezet bővítése is Romániával, Bulgáriával, hogy a migrációs útvonalakat távolabb toljuk, az is egy olyan kérdés, ami a kelet-közép-európai térséget érinti, nem csak Magyarországot.
A bővítés kapcsán a szakértő a többségi szavazásra való áttérés fontosságáról beszélt. – A fegyvergyártás is egy kiemelt ügy lehet, mi ezt a védelemre használnánk a NATO-szerződés eredeti tartalmához külső támadás ellen, a háborúpártiak pedig ezeket a fegyvereket – amiket akár Magyarországon gyártanak – Ukrajnában használnák fel. Abban nincs vita, hogy fegyvereket kell gyártani, a felhasználásban viszont annál inkább van vita, de nekünk a konszenzust kell képviselni, és ebben számíthatunk a nyugat-európai fegyvergyártókra – mondta Kiszelly Zoltán.
Brüsszel az európai érdeket feladja a globalista, angolszász, háborúpárti érdek oltárán. Feláldozzák Európát, míg Magyarország erősítené a kontinenst
– hangsúlyozta.
Vissza a gyökerekhez
A szakértő arról is beszélt, hogy Európa néhány évtizede még mert nagyot álmodni – ami a maastrichti szerződésben csúcsosodott ki –, és hogy az EU az Egyesült Államok egyenrangú partnere lehet, de ezeket az álmokat Brüsszelben már rég elfelejtették.
A jelenlegi EU elérte a teljesítőképessége határát. Az látszik, hogy az eurózóna egy ketyegő bomba, a németek már nem tudják finanszírozni. A szankciók és a háború finanszírozása miatt ez a helyzet három–öt éven belül robbanni fog. Változás lesz, amit a brüsszeli elit próbál leplezni
– folytatta.
– A magyar elnökségnek ezért az a feladata, hogy azt az 1990-es évekig tartó régi integrációt és gondolatot hozza fel alternatívaként, amit Kohl és Mitterrand csinált, miszerint az EU erős európai országok erős integrációja. Hozzátette:
Azért próbálják elszigetelni, pénzügyileg ellehetetleníteni és megbüntetni Magyarországot, hogy ne tudjunk szövetséget építeni. Amikor azonban középtávon a háború felgyorsítja a már említett folyamatokat, addigra talán a magyar álláspont is többséget élvez a migrációhoz hasonlóan.
Kiszelly Zoltán szerint erre jó a magyar elnökség, amely felmutat egy olyan ellenpontot, ami valós és pozitív Európa számára. – Az idő minket fog igazolni – emelte ki a szakértő.
