Párizs és Berlin azon vitáznak, ki vezesse az uniós haderőt

A Weber-terv létezik, a kötelező sorkatonaság német bevezetése is biztosnak látszik, a francia–német ellentét azonban az orosz–ukrán háború árnyékában lassíthatja a háborúpárti politikusok harcias terveinek megvalósulását.

Olaf Scholz német kancellár (SPD, r) Emmanuel Macronnal, Franciaország elnökével szemben ül egy közös vacsorán a potsdami "Kochzimmer" étteremben. Fotó: Michael Kappeler Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

„A német politikusok szeretik halogatni a nehéz és népszerűtlen döntéseket, különösen a választások előtt. Ebben az esetben Putyin nem ad erre időt. Ha az új korszakról szóló beszéd nem csak üres beszéd, akkor a kötelező katonai szolgálatban is fordulatnak kell bekövetkeznie – méghozzá minél gyorsabban” – követeli a FAZ. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a katona ma már „harci disznó” a lövészárkokban. 

A háború döntő kérdései közé pedig nemcsak az tartozik, hogy ki tud több tüzérségi lőszert vinni a csatába, hanem az is, hogy kinek áll több tartalékos a rendelkezésére. Moszkva e tekintetben is hatalmas rejtett tartalékkal rendelkezik, Berlin viszont nem 

– írják.

A Neue Osnabrücker Zeitung ellenzi a kizárólagos katonai szolgálatot, és ehelyett az általános kötelező szolgálatot támogatja. A Süddeutsche Zeitung azt írja: „Tiszteletet érdemel, hogy a CDU fordulatot tett, és visszavonta saját 2011-es határozatát a hadkötelezettség felfüggesztéséről. Az idők olyan súlyosak, hogy itt gyors döntésekre van szükség, lehetőleg nagy demokratikus konszenzusra a kormánykoalíció és a CDU/CSU között.”

Középtávon a CDU pártkongresszusi határozatának második része, a kötelező szolgálati év is megoldás lehetne. Scholz kancellárnak és Pistorius védelmi miniszternek kell most a vitát vezetnie és lezárnia

– követelte a Süddeutsche Zeitung.

A kötelező európai sorkatonaságot egyébként a német Junge Union (a Kereszténydemokrata Unió [CDU] és a Bajor Keresztényszociális Unió [CSU] ifjúsági szervezete) javasolta először. A nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetését Európa-szerte már 2017-ben napirendre tűzték, ám az akkor még nem kapott kellő támogatást.

Az ezt célzó dokumentum kifejezetten javasolja, hogy „minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban”.

Többször vizsgálták ennek a lehetőségét az elmúlt két évben. Tehát van rá akarat. A Weber-tervként elhíresült javaslatot már az újonnan felálló EP-ben fogják megvitatni, hacsak nem sikerül kiszorítani a háborúpárti, az orosz–ukrán háború eszkalációjában érdekelt képviselőket. 

A V4NA azt írta, a júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás.

Párizs és Berlin nem tudnak megegyezni abban, hogy ki vezesse az uniós haderőt

A közös uniós hadsereg terve eddig azon bukhatott meg, hogy a németek és a franciák nem tudnak megegyezni, ki vezesse a birodalmi hadsereget – írt erről a Politico is már ez év februárjában.

Emmanuel Macron (balra) francia elnök beszélget Olaf Scholz német kancellárral 2024. május 28-án (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Németországnak és Franciaországnak ugyanis merőben eltérő elképzelései vannak a hadiipari komplexumról, és ez most probléma. Hagyományosan a francia–német motor hajtotta az Európai Uniót, de mélyen gyökerező nézeteltérések vannak az erő és a katonaság terén – e különbségekre pedig az világított rá, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Franciaország atomhatalomként régóta hirdeti Európa azon képességét, hogy saját hadiipari komplexumával önállóan tud védekezni. Németország viszont szeretné fenntartani a biztonsági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, a gazdasági kapcsolatot pedig – úgy tűnik – Oroszországgal is.

A német politika is sokszor értetlenül figyeli a Párizs és Berlin közötti feszültséget.

Nem emlékszem, hogy ilyen rossz lett volna a kapcsolatuk, mióta politizálok 

– írta tavasszal Norbert Röttgen kereszténydemokrata képviselő, a Bundestag üzleti bizottságának korábbi elnöke.

Ich kann mich nicht daran erinnern, dass das 🇩🇪-🇫🇷 Verhältnis in meiner aktiven Zeit als Politiker jemals so schlecht war. Kann man es in dieser Kombination, Scholz - Macron, noch reparieren? Ich weiß es nicht, aber beide müssen es mindestens versuchen. Es ist Krieg in Europa.

— Norbert Röttgen (@n_roettgen) February 27, 2024

A stratégiai vízióval kapcsolatos nézeteltéréseken túlmenően Franciaország és Németország ellentmondásban van egy sor apró kérdésben, az Ukrajnának nyújtott katonai segélytől és a légvédelemtől a harckocsikig és fegyverexportig. De ha ezekben lenne is konszenzus, az uniós akkor is valószínűleg egy vegyes hadsereg lenne, amivel pedig a nemzetállamok feladnák a teljes függetlenségüket.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (SPD, jobbra) Emmanuel Macronnal, Franciaország elnökével szemben ül egy közös vacsorán a potsdami Kochzimmer étteremben (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)