Besúgótörvény és vizitációs zónák – ébredeznek a svédek

Nyisd ki a szívedet a bevándorlók előtt – pontosan tíz éve hirdette meg nyári programbeszédében az akkori svéd miniszterelnök a tömeges befogadást. Azóta sok százezer migráns érkezett a skandináv országba, mely nem a prosperálást, hanem az integráció teljes kudarcát, a társadalmi feszültségek fokozódását, az egekbe ugrott társadalombiztosítási kiadásokat és a fékevesztett bűnözési hullámot hozta. A jobboldali stockholmi kormány az utóbbi hónapokban a viharos esőben lassanként kihajtogatta a köpönyegét, lépésről lépésre szigorítani kezdte a migrációs politikát.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök vaskézzel vetne véget a migránsbűnözésnek Fotó: Getty Images via AFP

Szigorú intézkedések

Fő vállalásuk a migrációs hátterű bandák megfékezése. Idén tavasszal – többek között – bevezették dán mintára a vizitációs zóna nevű intézkedési csomagot, mely feljogosítja a rendőrséget arra, hogy ideiglenes jelleggel olyan biztonsági területeket jelöljön ki, ahol a polgárokat, járműveket konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is, rajtaütésszerűen átvizsgálhatja.

A zónák célja a súlyos erőszakos cselekmények megelőzése az úgynevezett „bandakörnyezetben”, illetve az akut konfliktusok csillapítása. Szintén dán mintára belekezdtek a büntetési tételek megszigorításába. A különbség különösen a fiatalkorúak esetében szembeötlő.

A tendencia az, hogy egyre fiatalabb bandatagok követnek el egyre súlyosabb bűncselekményeket, köztük különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságokat is. És míg Dániában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik azokat a 15 és 17 év közötti fiatalokat, akik gyilkosságot követnek el, addig Svédországban mindössze zárt ifjúsági gondozásba kerülnek a bűnelkövetők.

Stockholm hadat üzent az újonnan érkező migránsoknak is. A 2022-es koalíciós megállapodás értelmében Svédország kvótamenekültekkel kapcsolatos ambícióját a kormány a korábbi évi ötezer főről kilencszázra csökkentette. Ennek már meg is van az eredménye, tavaly mindössze 541 kvótamenekültet fogadott be Stockholm. A kormány a családegyesítés kapcsán is szigorítást tervez: eddig ugyanis az országba érkező migránsok száma exponenciálisan növekedett azáltal, hogy a letelepedési engedélyt kapott migránsok családtagjainak titulált személyek is bevándorolhattak.

A migránsok családegyesítése a visszaélések miatt már nem lenne olyan könnyű a jövőben (Fotó: NurPhoto via AFP)

A jövőben DNS-vizsgálatot írnának elő, ami bizonyítaná a valódi rokonsági szálakat, sőt a munkaképes korúak részére munkavállalási kötelezettséget is. 

Nagy problémát jelent Svédországban az illegális migránsok jelenléte, akik teljesen a hatóságok látókörén kívül vannak, sokan közülük bűncselekmények elkövetésével tartják fenn magukat és családjaikat. Emiatt nemzetközi szinten is felhördülést kiváltó tervvel állt elő a Kristersson-kormány: az elképzelés szerint az önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a hatóságok kötelesek lennének tájékoztatni a migrációs ügynökséget vagy a rendőrséget, ha olyan személyekkel kerülnek kapcsolatba, akik engedély nélkül tartózkodnak Svédországban. Az információszolgáltatási kötelezettséget a baloldal rögtön elnevezte besúgótörvénynek, és többek között a szakszervezetek élénk tiltakozásba kezdtek a szerintük a különböző szakmák etikájával szembehelyezkedő törvénytervezet kapcsán. 

A törvénycsomag előkészítési munkája novemberig tart, utána kerülhet a svéd országgyűlés elé. Nagy kérdés, hogy ha elfogadja a Riksdag a jogszabályt, Brüsszel indít-e bármilyen eljárást Stockholmmal szemben az unióban gyakorlatilag példa nélküli intézkedés miatt.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és kormánya szigorú intézkedésekkel enyhítené a migrációs krízist (Fotó: AFP)