Három svéd állampolgárságú migránst, két férfit és egy nőt emberölési kísérlettel és kézigránát birtoklásával gyanúsítottak meg kedden a dán hatóságok, miután egy koppenhágai vegyesboltban robbantottak. Rövid időn belül számos svéd állampolgárt vettek őrizetbe erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt Dániában, a robbanás pedig egy héten belül a negyedik svéd szállal rendelkező eset.
Az elmúlt években hatalmas méreteket öltött a bevándorlóhátterű bandák erőszakos svédországi tevékenysége, mely mára odáig fajult, hogy már határokon átnyúló a ténykedésük. Norvégiában is attól tartanak, az erőszak oda is átterjed, és egyre erősödnek a hangok, hogy szigorítsák meg az ellenőrzést a svéd határ mentén. A svéd szervezett bűnözői bandák a hatóságok szerint már Norvégia mind a tizenkét rendőrségi körzetében megtalálhatók.
A mindennapos leszámolások, lövöldözések, késelések, gyújtogatások megfékezését már két szociáldemokrata kormány is ígérte Svédországban, sőt a bandák térdre kényszerítését is. Ám míg a baloldal ifjú bandatagokkal pizzázás közben beszélgető rendőrcsoportot hozott létre az egyre inkább elharapódzó erőszak kezelésére, addig a jobbközép Kristersson-kormány hozzáfogott mind a gyökérokok kezeléséhez, mind a tünetek enyhítéséhez.
Tízévnyi migránsáradat
Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2014. augusztusában mondta el az akkori, jobbközép miniszterelnök azt a programbeszédet, amely megalapozta azt a politikát, amely a hónapokkal később berobbanó migrációs válság kapcsán Svédországot limit nélküli befogadó országgá alakította. A mérsékelt párti Frederik Reinfeld „Nyisd ki a szívedet” néven elhíresült szónoklatában felszólította a svéd népet, készüljenek fel a migránsáradatra, és fogadják be az elesetteket, akik majd részt fognak venni Svédország építésében.
Azóta a svédek jelentős része számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem hogy nem vesznek részt a tömegesen érkezett migránsok a közös teherviselésben, de komoly terhet is jelentenek a költségvetésre és az adófizetők pénztárcájára, egy részük pedig súlyos fenyegetést és közvetlen veszélyt hoz a többségi társadalomra.
A Mérsékelt Párt azóta óriási fordulatot hajtott végre a migrációs kérdésben, Ulf Kristersson kormányfő két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta koalíciós partnereivel és a kabinetet kívülről támogató Svéd Demokratákkal lépésről lépésre szigorít – nem kevés bel- és külföldi ellenszélben.
Szigorú intézkedések
Fő vállalásuk a migrációs hátterű bandák megfékezése. Idén tavasszal – többek között – bevezették dán mintára a vizitációs zóna nevű intézkedési csomagot, mely feljogosítja a rendőrséget arra, hogy ideiglenes jelleggel olyan biztonsági területeket jelöljön ki, ahol a polgárokat, járműveket konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is, rajtaütésszerűen átvizsgálhatja.
A zónák célja a súlyos erőszakos cselekmények megelőzése az úgynevezett „bandakörnyezetben”, illetve az akut konfliktusok csillapítása. Szintén dán mintára belekezdtek a büntetési tételek megszigorításába. A különbség különösen a fiatalkorúak esetében szembeötlő.
A tendencia az, hogy egyre fiatalabb bandatagok követnek el egyre súlyosabb bűncselekményeket, köztük különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságokat is. És míg Dániában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik azokat a 15 és 17 év közötti fiatalokat, akik gyilkosságot követnek el, addig Svédországban mindössze zárt ifjúsági gondozásba kerülnek a bűnelkövetők.
Stockholm hadat üzent az újonnan érkező migránsoknak is. A 2022-es koalíciós megállapodás értelmében Svédország kvótamenekültekkel kapcsolatos ambícióját a kormány a korábbi évi ötezer főről kilencszázra csökkentette. Ennek már meg is van az eredménye, tavaly mindössze 541 kvótamenekültet fogadott be Stockholm. A kormány a családegyesítés kapcsán is szigorítást tervez: eddig ugyanis az országba érkező migránsok száma exponenciálisan növekedett azáltal, hogy a letelepedési engedélyt kapott migránsok családtagjainak titulált személyek is bevándorolhattak.
A jövőben DNS-vizsgálatot írnának elő, ami bizonyítaná a valódi rokonsági szálakat, sőt a munkaképes korúak részére munkavállalási kötelezettséget is.
Nagy problémát jelent Svédországban az illegális migránsok jelenléte, akik teljesen a hatóságok látókörén kívül vannak, sokan közülük bűncselekmények elkövetésével tartják fenn magukat és családjaikat. Emiatt nemzetközi szinten is felhördülést kiváltó tervvel állt elő a Kristersson-kormány: az elképzelés szerint az önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a hatóságok kötelesek lennének tájékoztatni a migrációs ügynökséget vagy a rendőrséget, ha olyan személyekkel kerülnek kapcsolatba, akik engedély nélkül tartózkodnak Svédországban. Az információszolgáltatási kötelezettséget a baloldal rögtön elnevezte besúgótörvénynek, és többek között a szakszervezetek élénk tiltakozásba kezdtek a szerintük a különböző szakmák etikájával szembehelyezkedő törvénytervezet kapcsán.
A törvénycsomag előkészítési munkája novemberig tart, utána kerülhet a svéd országgyűlés elé. Nagy kérdés, hogy ha elfogadja a Riksdag a jogszabályt, Brüsszel indít-e bármilyen eljárást Stockholmmal szemben az unióban gyakorlatilag példa nélküli intézkedés miatt.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és kormánya szigorú intézkedésekkel enyhítené a migrációs krízist (Fotó: AFP)
