Németország az orosz–ukrán háború kezdete óta jelentős katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve nehézfegyvereket, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket és lőszereket is. Emellett pénzügyi támogatásokat is biztosított arra, hogy segítse a gazdaság stabilizálását és a háború utáni újjáépítést.
Ahogy arról beszámoltunk, a hétvégén ugyanakkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt: Németország drasztikusan csökkenti Ukrajnának nyújtott kétoldalú védelmi segélyét az idei 7,5 milliárd euróról jövőre négymilliárd euróra, 2027-ben pedig csekély 500 millió euróra. Arról is beszámoltunk, hogy a német kancellár gyorsan cáfolta a hírt, egy interjúban megerősítette: Németország elkötelezett Ukrajna támogatása iránt. Olaf Scholz kancellár kitart amellett, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb támogatója marad Európában. Azt mondta, Berlin katonai segélyt fog nyújtani egy tervezett 50 milliárd dolláros kölcsön révén, amelyről a G7-ek vezetői idén nyáron elvileg megállapodtak, és amelyet az orosz jegybanki eszközök befagyasztásával biztosítanak – emlékeztetett a Financial Times, hozzátéve: Scholz érvelése elterelés, az 50 milliárd dolláros kölcsön technikailag nehezen kivitelezhetőnek bizonyul, mindenesetre „nem német pénz”.
– Németország nyilván ki fogja venni részét az európai uniós kölcsönből
– mondta lapunknak Ukrajna támogatásával kapcsolatban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: a német költségvetésből előirányzott az, hogy mennyit adnak, minden pénzben van természetesen saját forrás és olyan is, amit felvesznek, különböző kölcsönök révén. Tehát nem ez a probléma, „a kérdés ennél összetettebb”. Mint kifejtette, jelenleg Németországban óriási a költségvetési hiány, ennek keretében próbálnak spórolni, „mindenki mindent összefogni”.
– A hárompárti kormány pártjai ugyanakkor jelenleg semmiben nem értenek egyet
– mutatott rá a szakértő. Mint mondta, szeptember 1-jén lesznek a tartományi választások két volt NDK-s tartományban, Szászországban és Türingiában.
A probléma az, hogy három nagy párt van – az FDP és az SPD és a Zöldek –, és nekik meg kell egyezniük, miközben mindenki a jövő évi választásokra készül Németországban.
Minden pártnak megvan a stratégiája mindenre, így Ukrajnára is. A jelenleg ellenzékben lévő CDU például azt mondja, hogy Ukrajnának több segélyt adjanak, és engedélyezzék a Taurus rakéták szélesebb körű alkalmazását. A Zöldekkel pedig jelenleg mindenki „összeveszett”.
– A német kérdés tehát nagyon összetett, Olaf Scholz rendkívül óvatos
– mutatott rá a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a kancellár azt mondta: nem engedélyezi a rakéták felhasználását Oroszország mélységi területei elleni csapásra. Scholz alapvető célja az – magyarázta a szakértő –, hogy a hárompárti kormányt fenntartsa, és jövőre kancellár legyen. Az esélye ugyan erre minimális, de ezt próbálja elérni.
Tulajdonképpen tehát lehetetlen válaszolni arra a kérdésre, mi az esély arra, hogy jövőre mondjuk nem csökken Ukrajna támogatása.
Nógrádi György rámutatott: az is kérdés, hogy november 5-vel ki lesz az amerikai elnök. Ha Trump, akkor „pillanatokon belül” leül Putyinnal tárgyalni, ha a demokraták, akkor egy új koncepció lesz. „A kép tehát hihetetlenül differenciált” – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Manja Schüle, Brandenburg tartomány tudományos, kutatási és kulturális minisztere és Olaf Scholz szövetségi kancellár teszteli a virtuális valóság szemüvegét (Fotó: AFP/dpa/Sebastian Christoph Gollnow)
