Megosztja a német politikát az amerikai fegyverek telepítése

Fontos dologról döntött a német kormány anélkül, hogy megvitatta volna a parlamentben.

Ülésezik a Bundestag, a német szövetségi parlament Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A NATO washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Németország megállapodott abban, hogy Washington 2026-tól Tomahawk cirkálórakétákat, SM–6 légvédelmi rakétarendszereket és újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket telepít németországi területekre – idézi fel a Remix News. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár elkötelezte magát a rakéták és más fegyverek fogadása mellett, amelyek esetlegesen Oroszország ellen is felhasználhatók lennének. A megállapodás azóta heves viták tárgya Németországban, és szinte biztos, hogy a nyári szünet után a Bundestag, a szövetségi parlament napirendjére kerül.

US-Raketen in Deutschland: Sind Tomahawks die neuen Pershings? Und ist Olaf Scholz der neue Helmut Schmidt? (sternPLUS) https://t.co/92bpc3kKEh

— stern (@sternde) August 16, 2024

A hidegháború óta először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok olyan fegyverrendszereket telepít Németországba, amelyek elérhetik az orosz területet. A kancellár mellett a terv legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormányzati, mind ellenzéki körökben erős az ellenállás az amerikai fegyverek tervezett telepítésével szemben.

A kancellár párttársai, a szociáldemokraták (SPD) egy része nemrég közös levélben fejezte ki aggályait, élükön Rolf Mützenich frakcióvezetővel. Az aláírók hangsúlyozták, hogy

egy ilyen lépés tovább fokozná a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget, valamint a katonai eszkaláció veszélyét.

Szerintük a NATO-nak már most is vanna átfogó elrettentő képességei.

In der #SPD regt sich Protest gegen die geplante Verlegung von Tomahawk-Flugkörpern. Prominente Parteimitglieder kritisieren die eigene Führungsspitze in einer Erklärung. #Tomahawk #Muetzenich https://t.co/QtIUsYRoRF

— Berliner Zeitung (@berlinerzeitung) July 29, 2024

Friedrich Merz, a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje szintén bírálta a döntést. Azt kifogásolta például, hogy a Bundestag nem tartott előzetes vitát a kérdésről. Erre reagálva Boris Pistorius kezdetben azt mondta, hogy szerinte nem olyan kérdésről van szó, amelyet a parlamentben kellene megvitatni, azzal érvelve, hogy a fegyverrendszerek telepítésének célja a hatékony elrettentés, nem pedig a fenyegetés. Később azonban azt mondta, hogy nem zárkózik el a vitától.

Borítókép: Ülésezik a Bundestag, a német szövetségi parlament (Fotó: AFP)