Ylva Johansson belügyi biztos az Index által közölt tartalmú levelében aggályosnak nevezte a program bővítését, mivel szerinte az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára. Johansson szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést is jelenthetnek a schengeni országok számára, a Pintér Sándor által jegyzett levél szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra. Mint a magyar belügyminiszter fogalmazott,
Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében. A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik
– írta válaszlevelében a belügymniszter, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is nagy jelentőséget biztosít saját nemzetbiztonsága, valamint az egész schengeni övezet védelmének. Pintér Sándor hozzátette: Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határának védelmével már így is hozzájárul az övezet biztonságához, valamint az egyezmény működéséhez.
A levél mellékletében a belügyminiszter minden felmerült kérdésre és aggályra választ ad.
A programban részt vevő államok bővítése kapcsán a kormány válaszában kifejtette, milyen magyar és uniós jogszabályok betartása szerint került arra sor. Emellett a kormány azt is elárulta, a döntésre az aktuális gazdasági helyzethez igazítva munkaerőpiaci és versenyképességi szempontok miatt került sor. A mostani döntés semmilyen módon nem érinti az orosz és belarusz állampolgárok nemzet- és közbiztonsági eddigi átvilágítását,
mivel a kormány a döntést megelőzően ezt is mérlegelte, és csakúgy, mint eddig, a jövőben is ugyanazon migrációs és biztonsági ellenőrzésekre kerül sor, mint más tartózkodásiengedély-kérések esetén
– tették hozzá. Pintér Sándor kifejtette azt is, hogy az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
Ebből következően a biztonsági ellenőrzéseket a magyar kormány a korábbival megegyező szinten tartja, az említett állampolgárok számossága pedig nem jelent nagyobb kockázatot, mint a többi tagállamban
– áll a levélben, a következővel együtt:
A kormány nem számít arra, hogy a Nemzeti Kártyára jelentkező orosz és belarusz állampolgárok száma számottevően meghaladná a korábban igényelt tartózkodási engedélyek számát.
Az orosz és belarusz munkások érkezése azért sem jelent kockázatot, mert egyrészt nagyságban sem számít a kormány több igénylőre, másrészt pedig az átvilágítást nem egyszerűsítik, az továbbra is szigorú lesz – emiatt a kormány érve szerint a schengeni övezet többi országára sem jelentenek fokozott biztonsági fenyegetést a Nemzeti Kártyával rendelkezők.
A levélben a kormány azt is kifejtette: a kérelmezőknek milyen szempontoknak kell megfelelniük, hogy kérelmüket pozitívan bírálják el, azaz munkavégzés céljából Magyarországra léphessenek. Egyrészt a megfelelő úti okmányok mellett a jelentkezőknek megfelelő szálláshellyel, megélhetéssel és egészségbiztosítással kell rendelkezniük, valamint meg kell felelniük annak a feltételnek is, hogy ne álljanak kiutasítás vagy beutazási tilalom alatt.
Emellett fontos szempont, hogy a beutazásuk és tartózkodásuk ne veszélyeztesse Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét.
Maximum két évig kaphatják meg az oroszok a Nemzeti Kártyát, ami hosszabbítható. A Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, ami legfeljebb kettő év határozott időtartamra szól – ez alkalmanként három évvel hosszabbítható meg. Mivel a kártyát munkavállalás céljából lehet igényelni, ezért az csak a meghatározott munka és munkahely szerint kapható meg, ha valaki időközben munkahelyet váltana, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a jogosultságát a hatóságok az új foglalkoztató tekintetében ismét vizsgálják.
Az átvilágítást az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, amely együttműködik a Terrorelhárítási Központtal és a rendőrséggel is.
Amennyiben valami kizáró ok fennáll a kérelmező esetében, akkor a kérelmet automatikusan elutasítják.
Az idegenrendészeti hatóság a szankciós listákat folyamatosan monitorozza, az azon szereplő személyek számára pedig nem adható ki az engedély – tartalmazza a levél.
Válaszában a kormány külön kiemelte, hogy a magyar és uniós jogszabályok mellett a belépést a schengeni határellenőrzési kódexben meghatározottak szerint végzi, azaz mind a program, mind pedig a belépés megfelel az uniós előírásoknak. A levélben azt is kifejtik, hogy amíg a pozitív elbírálásban részesült munkások nem veszik át a Nemzeti Kártyát, addig fő szabály szerint nem hagyhatják el Magyarországot, hiszen az ideiglenes tartózkodási engedély – amíg kézhez nem veszik a kártyát – kizárólag Magyarországra érvényes.
A magyar rendvédelmi szervek betartanak, illetve betartatnak minden vonatkozó európai uniós rendelkezést az orosz, belarusz állampolgárok esetében is
– tették hozzá. A levél egy másik pontján pedig aláhúzták, hogy az orosz és belarusz állampolgárokkal szemben nincs és nem is volt külön iránymutatás, kivételezés.
A levél végén a kormány azt is közölte, hogy júliusban, a program kibővítése után mindössze 33-an nyújtottak be kérelmet, akik közül eddig csak heten kapták meg az engedélyt. A 33 kérvényezőből 27 orosz, hat belarusz, közülük öt orosz és két belarusz állampolgár kapta meg az engedélyt, míg a többi kérvény elbírálása folyamatban van.
Borítókép: Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa (Fotó: AFP/John Thys)
