Nem okoznak gondot az orosz és belarusz vendégmunkások a kormány Brüsszelnek adott válasza szerint

Az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon – derül ki egyebek közt abból az augusztus 21-én elküldött válaszlevélből, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nevében küldött a kormány az Európai Bizottságnak, miután Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa még augusztus 1-jén azzal fordult a kormányhoz, hogy miért terjesztették ki a Nemzeti Kártya programot Oroszország és Belarusz számára is.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa. Fotó: AFP/John Thys

A levélben a kormány azt is kifejtette: a kérelmezőknek milyen szempontoknak kell megfelelniük, hogy kérelmüket pozitívan bírálják el, azaz munkavégzés céljából Magyarországra léphessenek. Egyrészt a megfelelő úti okmányok mellett a jelentkezőknek megfelelő szálláshellyel, megélhetéssel és egészségbiztosítással kell rendelkezniük, valamint meg kell felelniük annak a feltételnek is, hogy ne álljanak kiutasítás vagy beutazási tilalom alatt.

Emellett fontos szempont, hogy a beutazásuk és tartózkodásuk ne veszélyeztesse Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét.

Maximum két évig kaphatják meg az oroszok a Nemzeti Kártyát, ami hosszabbítható. A Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, ami legfeljebb kettő év határozott időtartamra szól – ez alkalmanként három évvel hosszabbítható meg. Mivel a kártyát munkavállalás céljából lehet igényelni, ezért az csak a meghatározott munka és munkahely szerint kapható meg, ha valaki időközben munkahelyet váltana, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a jogosultságát a hatóságok az új foglalkoztató tekintetében ismét vizsgálják.

Az átvilágítást az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, amely együttműködik a Terrorelhárítási Központtal és a rendőrséggel is.

Amennyiben valami kizáró ok fennáll a kérelmező esetében, akkor a kérelmet automatikusan elutasítják.

Az idegenrendészeti hatóság a szankciós listákat folyamatosan monitorozza, az azon szereplő személyek számára pedig nem adható ki az engedély – tartalmazza a levél.

Válaszában a kormány külön kiemelte, hogy a magyar és uniós jogszabályok mellett a belépést a schengeni határellenőrzési kódexben meghatározottak szerint végzi, azaz mind a program, mind pedig a belépés megfelel az uniós előírásoknak. A levélben azt is kifejtik, hogy amíg a pozitív elbírálásban részesült munkások nem veszik át a Nemzeti Kártyát, addig fő szabály szerint nem hagyhatják el Magyarországot, hiszen az ideiglenes tartózkodási engedély – amíg kézhez nem veszik a kártyát – kizárólag Magyarországra érvényes.

A magyar rendvédelmi szervek betartanak, illetve betartatnak minden vonatkozó európai uniós rendelkezést az orosz, belarusz állampolgárok esetében is

– tették hozzá. A levél egy másik pontján pedig aláhúzták, hogy az orosz és belarusz állampolgárokkal szemben nincs és nem is volt külön iránymutatás, kivételezés.

A levél végén a kormány azt is közölte, hogy júliusban, a program kibővítése után mindössze 33-an nyújtottak be kérelmet, akik közül eddig csak heten kapták meg az engedélyt. A 33 kérvényezőből 27 orosz, hat belarusz, közülük öt orosz és két belarusz állampolgár kapta meg az engedélyt, míg a többi kérvény elbírálása folyamatban van.

Borítókép: Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa (Fotó: AFP/John Thys)