Inger Enkvist professzor szerint a „dezinformáció” fogalmát a nyugati társadalmakban egyre inkább eszközként használják a szólásszabadság korlátozására – közölte a svéd Samnytt. Enkvist elmondása szerint ez a gyakorlat olyan totalitárius rendszerekhez hasonlítható, ahol a hatalom elnyomja a nem kívánatos véleményeket. Példaként említette a Global Disinformation Indexet, amely bizonyos médiumokat feketelistára tesz, ezzel elriasztva a hirdetőket.
A dezinformáció stigmája eszközzé vált a politikai ellenfelek elhallgattatására
– figyelmeztet a professzor.
Enkvist rámutat, hogy a dezinformációval szembeni harc, amely eredetileg a hamis hírek visszaszorítását célozta, mára olyan széles körben alkalmazott eszközzé vált, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmak alapját képező szólásszabadságot. A professzor állítása szerint a politikai hatalom a „dezinformáció” címkét arra használja, hogy elnyomja azokat a nézeteket, amelyek eltérnek a hivatalos narratívától.
Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor médiumokat stigmatizálnak, majd ezen stigmák alapján feketelistázzák őket, ezzel akadályozva, hogy azok hirdetési bevételekhez jussanak. Ez történt a Spectator brit lappal is.
Inger Enkvist említést tesz Soros Györgyről is, akit a professzor a globális politikai befolyás egyik példájaként hoz fel. Szerinte Soros által támogatott szervezetek is szerepet játszanak a dezinformáció elleni küzdelem mögé rejtett politikai manipulációban. Ezek az alapítványok és kezdeményezések gyakran hangoztatják a harcot a hamis információk ellen, miközben Enkvist szerint valójában a közvélemény irányítására törekednek. Soros neve így szimbolikusan kapcsolódik ahhoz a tendenciához, amely a szólásszabadság korlátozását célozza.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a dezinformációt az újraválasztására irányuló kampányidőszak fő témájává emelte. Ígéretet tett, hogy amennyiben újraválasztják, létrehozza az „európai demokrácia pajzsát”, amely felveszi a harcot a külföldi beavatkozásokkal, kibertámadásokkal szemben.
A fenyegetettség és a hibrid támadások szintje évtizedek óta nem volt ilyen magas. A bizottságnál nagyon is tudatában vagyunk ennek, és már évek óta felelősségteljes intézkedéseket teszünk
– jelentette ki a július 18-ai Strasbourgban tartott beszédében, majd hozzátette:
Meg kell akadályoznunk, hogy ellenséges külföldi szereplők beavatkozzanak a demokratikus folyamatainkba, aláássák azokat, és végső soron tönkretegyék. Ehhez európai szinten kell határozott intézkedéseket tegyünk.
A professzor kiemelte, hogy a dezinformáció kérdése fontos, és valóban szükség van arra, hogy a társadalom figyelemmel kísérje az információk megbízhatóságát. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kifejezés túlzott alkalmazása, és a „nem kívánt vélemények” elhallgattatása veszélyes tendenciákat állíthat. Elmondása szerint: „A dezinformáció elleni harc politikai eszközzé vált, amelyet az ellenfelek elnyomására használnak.” Enkvist arra is felhívta a figyelmet, hogy a szólásszabadság alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, és a dezinformáció elleni küzdelem nem szolgálhatja annak korlátozását.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
