A közelmúltbéli cseh és osztrák, valamint német tartományi választások is rámutatnak, hogy mára megváltoztak a politikai törésvonalak Európában, már nem a jobb- és baloldali megosztottság a lényeges, hanem a globalista és patrióta törésvonal.
A hagyományos értékrendet valló pártokat próbálják marginalizálni, sőt a német szociáldemokraták (SPD), kereszténydemokraták (CDU/CSU), a Zöldek és a Baloldali Párt 37 képviselője a napokban olyan indítványt nyújtott be a Bundestagban, amely arra szólítja fel a szövetségi alkotmánybíróságot, hogy minősítse alkotmányellenesnek a keletnémet tartományi választásokon taroló Alternatíva Németországért pártot (AfD és egyenesen tiltsa be, írta a Die Welt.
Kinek jó a nyitott társadalom?
– A nyitott társadalomról szóló elméletet a második világégés után úgy fordították le, jelesül pont az Európai Unió kereszténydemokrata gyökerű alapító atyái, hogy nem nemzetállamokra van szükség, hanem amerikai példára egy föderális államra – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Ennek hátterében az a remény állt, hogy ebben az esetben nem lesz polgárháború Európában, tette hozzá.
Így váltak a nemzetállamok ellenséggé, amelyek, ha megmaradnak és megerősödnek, akkor az nem lesz jó Európának. Erre ad választ a nyitott társadalom elmélete, amely már nem a nemzetállamokra, hanem transznacionális struktúrákra épül. A Nyugat ma ebben hisz, és ez azoknak a gazdasági erőknek és befektetési alapoknak is jó, amelyek nem akarnak például 27 uniós nemzetállammal megállapodni, hanem egyszerűbb nekik adott esetben sms-ben lebeszélni a vakcinabeszerzést, mint láttuk Ursula von der Leyennél.
– mondta Kiszelly Zoltán.
A föderális struktúrák tehát gazdasági szempontból a nacionalizmus túlhaladását szolgálják, és egységes, nagy piacokat hoznak létre. Az Európai Unió is egy ilyen 450 milliós piac. Így ha ez az irány érvényesül, akkor Soros Györgynek és a hasonló spekulánsoknak elég Brüsszelben megállapodni, és megkapják az összes európai fogyasztót. Soros ebben hisz, és nyilván ezért finanszírozza az erre irányuló törekvéseket, ezért hozzák létre az NGO-kat és az egyetemeket is, tette hozzá.
A szakértő a bevándorlást példaként hozva emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Svédországban hat párt nemcsak a költségvetési megállapodásban egyezett meg, hanem abban is, hogy nyolc évre előre – akárhogy döntenek is a szavazók – tolerálni fogják egymás kisebbségi politikáját. Így lehetett Svédország az illegális migráció egyik kedvelt célországa.
A patrióta, szuverenista nem szélsőjobb
Kiszelly Zoltán szerint van a patrióta, ami azt jelenti, hogy szereti a saját nemzetét, van a nacionalista, aki felértékeli a saját nemzetét, és van a soviniszta, aki a saját nemzete felértékelése mellett a többi nemzetet leértékeli. Az, ami manapság látható – hogy kihúzták a patriótát, kihúzták a sovinisztát és csak a nacionalista van – egy kommunikációs szemantikai fogás.
Ez egyfajta szemantikai trükk, amivel a patriótákat – és ilyen a Patriótáék Európáért párszövetség is – nacionalistának bélyegzik, és ezzel a nemzetállamnak a pozitív jelentéstartalmát megszüntetik.
– mutatott rá a szakértő.
A nyitott társadalmat és a föderális nézeteket valló hatalom szerint a nacionalizmus háborúhoz vezet, ezért van az, hogy ráragasztják mindenre a nacionalista, szélsőjobbos bélyeget. Arra is, ami patrióta, arra is, ami keresztény vagy tradicionális, és ezzel negatív értelmezési tartományba tolják ezeket az évszázados értékeket – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
A globalizáció miatt kinyílt világ a demokrácia visszásságaira is felhívja a figyelmet. Miután az elitek nem tudnak vagy nem akarnak változtatni a politikájukon, az emberek pedig a szavazatukkal jelzik, ha baj van, ezért nem a politikán változtatnak, hanem az alternatívát próbálják zárójelbe tenni vagy elnémítani. Ezt látjuk Brüsszelben a Patriótákkal vagy Németországban az Alternatíva Németországért párt betiltási kísérleteinél.
Az emberek azért szavaznak a patrióta pártokra, mert a föderális struktúrák csak nagyon kevés embernek kedveznek. A gazdasági előnyök mindig a nagy struktúrák döntéshozatali központjaiban csapódnak le, így egyre több ember szorul a perifériára. Egyszerűbben fogalmazva, ami pénz elmegy Brüsszelbe, az hiányzik Németországból vagy Franciaországból, és ezért van az, hogy mivel ez a játszma csak keveseknek hoz előnyt, ezért a többség, ami ennek a kárát látja, az olyan pártokra szavaz, amelyek ehhez képest alternatívát kínálnak.
A németben létezik az úgynevezett társadalmi költség fogalma, ami azt jelenti, hogy ha például egy lakóközösségben migránsszálló épül, az az állampolgároknak nem kerül pénzbe, de annak a későbbi káros társadalmi hatásaival nekik kell együtt élniük. A szakértő szerint a gond az, hogy az európai elitek egyre nagyobb társadalmi költséget hárítanak az emberekre, ilyenek a növekvő energiaárak, a szankciók általi infláció vagy az elviselhetetlen méreteket öltő migránsválság. Azért szavaznak az európai állampolgárok ilyen nagy arányban ezekre a jobboldali pártokra Amerikától Ausztriáig, mert nem látják, hogy a globalista elitek olyan ajánlatot tennének nekik, ami a korábbi jóléti időszakra hasonlít.
A probléma ott van, hogy már nem is akarnak nekik olyan ajánlatot tenni. Ezért értékelődnek le azok a pártok, amelyek a globalista ajánlatot képviselik, és ezért értékelődnek fel azok, amelyek az alternatívát képviselik.
– összegezte Kiszelly Zoltán.
