A magyar elnökség sikeresen tudta napirendre tűzni Európa sorsdöntő kérdéseit, s Európában most már mindenki tudja, hogy hogyan lehet a konnektivitás nagystratégia alkalmazásával erősíteni az európai stratégiai szuverenitást, elhelyezni kontinensünket a globális térképen és ismét naggyá tenni Európát.
– írta „Budapestre figyel a világ: Naggyá tenni Európát” című elemzésében a szakértő.
Kiemelte:
Köztudott, hogy az európai vezetők között egyedül Orbán Viktor állt ki mindig is nyíltan és feltétlenül Donald Trump mellett. Az európai elit még a legutolsó percekben is Trump ellenlábasának drukkolt, így hideg zuhanyként érte őket Trump megválasztása. Most viszont mindenki keresi a kapcsolatot az új amerikai elnökhöz és Orbán Viktorhoz. A magyar miniszterelnök volt az egyik első, akivel Trump maga kereste megválasztása után a kapcsolatot. Ez a közelség az új amerikai adminisztrációhoz növelte hazánk mozgásterét, befolyását és elismertségét. Erről szóltak a budapesti összejövetelek is.
A két egymást követő találkozó megszervezése a soros EU-elnökség kiemelt programjaként valósult meg. Ilyen nagyszabású diplomáciai eseményre Magyarország történelmében még nem került sor. Mindez azt is mutatja, hogy Budapest felkerült a globális térképre, a nemzetközi és európai politikai vezetők magyar vezetés mellett vitatják meg a kontinens legfontosabb kérdéseit. Elszigeteltségnek vagy bármilyen korábban beharangozott bojkottnak jele nincs, inkább az figyelhető meg, hogy hazánkra odafigyelnek,
mindenki személyesen akart jelen lenni, sőt, Magyarország nemzetközi szerepe, befolyása és tekintélye Donald Trump győzelmével csak erősödött.
Az EPK létrehozására Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére került sor még 2022-ben, azóta Csehországban, Moldovában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban jöttek össze az EPK tagjai. A budapesti ülésen az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, valamint az Egyesült Királyság, Törökország, Norvégia, Svájc, a balkáni és kaukázusi országok vezetői voltak jelen,
összesen 42 állam- és kormányfő, valamint a NATO és az EBESZ főtitkárai.
A tanácskozáson az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett plenáris ülés után különböző munkacsoportokban vitatták meg a migrációt, valamint gazdasági kérdéseket. A napirenden olyan fontos kérdések szerepelnek, mint háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, illetve alárendeltség vagy európai szuverenitás. Pénteken sor került az ET ülésére, ahol elfogadták az ún. Budapest Paktumot, a magyar EU-elnökség által javasolt versenyképességi megállapodást, amely előirányozza, hogy az európai cégek adminisztrációs terheit fél éven belül csökkentik, a GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre költik, valamint az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedéseket foganatosítanak az EU tagállamai.
Jelenleg ugyanis az európai energiaárak az amerikai áraknak a többszöröse, amely hátrányba hozza az európai cégeket.
Továbbá az aláírt megállapodásban szorgalmazzák, hogy az állampolgárok pénzügyi alapokba helyezzék a megtakarításaikat, hogy azokat innovatív gazdasági megoldásokra lehessen fordítani. A sajtótájékoztatót Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke együttesen tartotta meg, a korábban Brüsszelben tapasztalt hangulatnak már nyoma se volt – inkább az ellenkező volt igaz: mindenki Budapesten akart lenni.
A tanácskozások aktualitását az adta, hogy Donald Trump lett az USA új elnöke.
Borítókép: Ursula von der Leyen, Orbán Viktor és Charles Michel (Fotó:AFP)
