Orbán Viktor: Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban

Magyarország mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt – jelentette ki Orbán Viktor.

Fotó: Vivien Cher Benko

Orbán Viktor tájékoztatott, a menetrend szerint egy plenáris ülés után munkacsoportok dolgoznak tovább. A miniszterelnök azt mondta, ő egyedül a migrációval kapcsolatban szeretne egy megjegyzést tenni.

– Most már régóta azt tapasztalom, hogy nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek. A migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar – fogalmazott. Mint mondta: 

– Amit ma én megállapítottam a magam hozzászólásában, hogy a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják a mi szakmánkban, hogy bírósági aktivizmus.

Hozzátette: „eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek először európai, aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe. A migráció visszaszorítása érdekében elért eredmények egyszer csak szétpukkannak”. Orbán Viktor kiemelte:

– Ezalól egyetlen ország kivétel, ez Magyarország, amelyik mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt. Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, hogyha nem lázadunk föl a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen

– jelentette ki. 

A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy mindannyian megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt az együttműködési formát. 

– Megállapítottuk, hogy szükség van a folytatásra, sőt erősítenünk kell ezt, és mindannyian vállaltuk, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök úr vendégei leszünk. Sok sikert kívánok neki a munka folytatásához! – tette hozzá Orbán Viktor. 

Edi Rama albán miniszterelnök elmondta: – Ha megszámoljuk, hogy hány embert képviseltek ma azok, akik ott ültek ebben a csodálatos stadionban, akkor ez egy 700 milliós Európa. Hatalmas – fogalmazott utalva arra, hogy a csúcstalálkozót a Puskás Arénában tartották. Edi Rama kiemelte: 

– Különböző gondolkodásmódok, álláspontok vannak, és így tovább. De ez egy olyan szám, aminek a hallatán azt gondolja az ember, hogy milyen sok minden lehetne más, mennyi minden jó származhatna abból, hogyha ez a 700 millió ember egy jobban képviselt csoport lenne.

– Tragikusan optimista maradok Európa jövőjével kapcsolatban, Albánia jövőjével kapcsolatban úgyszintén, amelynek kétségkívül Európában van a helye, és mindennap küzdeni fogok, most új utak nyíltak meg előttünk.

Kiemelte:

– Ez köszönhető a magyar elnökségnek is, amely nagyon határozottan állt ki amellett, hogy most közvetlenül csatlakozási tárgyalásokat kezdhetünk. Reméljük, hogy még ebben az évtizedben csatlakozhatunk más balkáni országokkal együtt az Európai Unióhoz, mert egyre kevésbé fenntartható és egyre kevésbé lehetséges érvelni amellett, hogy ez nem megvalósítható.

Mint mondta, most egy olyan EU létezik, amelynek van egy külső és egy belső határa, és ezek között van a Nyugat-Balkán. Egy olyan terület, amelyet egyesíteni kell az egésszel annak érdekében, hogy az Európai Unió részévé váljon és kevésbé legyen átjárható és megközelíthető rosszindulatú interferenciák, közbeavatkozások, beavatkozások számára.

A bírósági aktivizmus elleni lázadásról szólva, kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, 2015-ben, amikor a migrációs válság elkezdődött, akkor az első aktusa a magyar kormánynak, egy lázadás volt. – Fölépítettük a kerítésünket, amikor ez még ősbűnnek számított. Azóta mások is építenek kerítést, az már nem számít bűnnek, sőt ősbűnnek végképp nem.

Orbán Viktor hozzátette, ezután Magyarország bevezette azt a rendszert, ami az egyetlen megoldás a migrációra, hogy senkit nem szabad beengedni egy országba, amíg a kérelmét el nem bírálták. – Az elmúlt tíz évben rengeteg tanácskozáson voltam ott, előadást hallottam, igazi keresztény, jószívű embereket hallgattam meg, akik mind segíteni próbáltak a migráció okozta helyzeten. De egyetlen olyan javaslatot sem hallottam, ami a magyar modellen kívül megoldást jelentett volna. A magyar modell az, beadod az igényedet, kívül maradsz az országon, mi elbíráljuk, ha a válasz igen, bejöhetsz, ha a válasz nem, nem jöhetsz be. Ennél jobbat senkitől sem hallottam tíz év alatt – fejtette ki a miniszterelnök. Mint mondta: 

– Ezt kell megvalósítani. De ma jogszabályok ezt nehezítik. Magyarországot az Európai Bíróságon elítélték ezért. Az egyetlen védelmet jelentő megoldás miatt elítéltek bennünket, holott nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát védjük, és mi természetesen nem fogunk beengedni ezután sem senkit. Ez a lázadás következő lépése, és szerintem nincs is más megoldás, csak az, ha sok ország lázad föl a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen, és mondja azt, hogy elég volt. Meg akarjuk védeni a polgárainkat. Senki sem jöhet be az engedélyünk nélkül. Pont. Amíg ez a lázadás nem lesz európai méretű, addig mindig tartunk jó tanácskozásokat jogi okoskodásokról, paktumokról.

Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ami az amerikai–magyar kapcsolatokat illeti, ott sok minden elromlott az elmúlt négy évben. – Diszkriminációt kellett elszenvednünk sok területen. Ezeknek a kijavítása lesz az első kérdése az együttműködésünknek az új adminisztrációval, és vannak gazdasági természetű terveink is, azokról majd időben fogok beszélni – tette hozzá. 

A miniszterelnök kijelentette: – A béke dolgát illetően nem vagyok feljogosítva, hogy egy olyan kérdésben képviseljek álláspontot, amiben nincs teljes egyetértés. Véleménykülönbségek vannak a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében. 

De egy dolog ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiaknak a tábora az nő. Az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt

– emelte ki. – Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk – fűzte hozzá.

Csupán részben sikerült betartania azt az ígéretét, hogy Donald Trump megválasztása esetén több üveg pezsgőt bont – ismerte el az egyik riporternek Orbán Viktor. – Kirgizisztánban voltam, amikor Donald Trump győzött, ahol mások a szokások, és ott a vodkakészletet csapoltuk meg − fogalmazott a miniszterelnök.

Régi bűnnek hosszú az árnyéka – idézte a magyar mondást az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Európa úgy ment bele a háborúba, hogy nem tisztázta, mit tekint győzelemnek, márpedig ezt az intellektuális munkát nem lehet megspórolni. 

– Ha nincs definíciója a győzelemnek, akkor honnan tudod, hogy meddig kell harcolnod?

− tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy jelenleg Európa olyan emberre emlékeztet, aki eltévedt az erdőben, miközben a fronton százezrek halnak meg.

– Ez nem egy intellektuális játék, ez vérre megy

− hangsúlyozta.

A Donald Trump megválasztását övező hazai várakozással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „mértéktartást javaslok magunknak”. 

– Az Egyesült Államok most megválasztott elnökének ezer nagyobb gondja van, mint hogy a magyarok elmúlt négy évben elszenvedett sérelmével foglalkozzon

− mutatott rá, külön megemlítve a kettős adóztatás kérdését.

– De rajta vagyunk a listáján, amit majd meg kell oldani, nyilvánvalóan ott, ahol a helyünk van

− tette hozzá.

– Nem szabad összekeverni a személyes és az államközi kapcsolatokat. A személyes kapcsolatok a választásig számítottak,  mostantól Magyarország van meg Egyesült Államok − emelte ki.

– De az kétségkívül egy óriási esély Magyarország számára, hogy egy olyan közeli szövetségben vagyunk az Egyesült Államokkal, mint korábban még sosem voltunk. Ez lehetőségeket tartogat nekünk, amiket ki is fogunk használni

− szögezte le.

– Börtönbe akarták zárni. El akarták kobozni a vagyonát, meg akarták ölni. És ma ő az Egyesült Államok elnöke. És én mindig büszke vagyok, hogyha azokkal harcolhatok együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben próbálnak érvényt szerezni az emberek akaratának. Ezt hívják demokráciának

− világított rá.

Egy újabb kérdésre válaszolva ismét hangsúlyozta, hogy a béke csak a második lépés, az első a tűzszünet.

– Az az aggályunk, hogy ha túlgondoljuk, túl sokat beszélünk arról, hogy mi lesz a hosszú távú békemegoldás a háborút követően, akkor csökken az esélye annak, hogy a tűzszünetre sor kerül

− fogalmazott a miniszterelnök.

– A béke nem előfeltétele a tűzszünetnek. Viszont jelenleg a felek között egyáltalán nincs kommunikáció, pedig ez előfeltétele lenne bármilyen békekötésnek. A kommunikáció előfeltétele pedig a tűzszünet − magyarázta a kormányfő. – A tűzszünet lehetőséget ad a feleknek, hogy létrejöjjön köztük a kommunikáció és megkezdjék a béketárgyalásokat − mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy emiatt érvel a tűzszünet mellett, hiszen az vezet el a békéhez.

– Ha megvan a tűzszünet, beszélhetünk arról, hogy milyen békekötés elfogadható hosszú távon mindkét félnek, hiszen ez rendkívül nehéz kérdés. Hosszú időbe fog telni, de az első lépés a tűzszünet

− hangsúlyozta a kormányfő.

– Közelről követtem, hogy mit mondott az újonnan megválasztott amerikai elnök, és pontosan tudom, hogy az Európai Unióban milyen beszélgetések és kétségek merülnek fel a tekintetben, hogy hogyan kell finanszíroznunk ezt a háborút, mert finanszírozzuk a háborút − mutatott rá egy riporternek válaszolva a miniszterelnök. 

– Az a kérdés, hogy ha Amerika a pénzügyi finanszírozásban nem vesz részt a jövőben, akkor önállóan, egyedül az európaiak hogyan fogják ezt finanszírozni, és készek vagyunk-e erre, vagy csak néhányan állnak erre készen?

− tette fel a kérdést Orbán Viktor. – Ez hosszú távú kérdés lesz, mert a jelenleg az EU-ban napirenden lévő 50 milliárd eurós segély hamar el fog fogyni − mutatott rá a miniszterelnök. 

– Ezt hamar elfújja a szél, és aztán jönnek új kérések új csomagokért, és azt ki fogja finanszírozni? És miből? Melyik ország, ki fog fizetni ezért? Melyik nemzet az, amely kész arra, hogy ebbe beruházzon?

− sorolta az EU dilemmáit a kormányfő. – Ezek a kérdések most különösen égetőek lettek, hiszen Donald Trump hamarosan elfoglalja hivatalát − mutatott rá.

– Az európai emberek egyre kevésbé állnak készen arra, hogy finanszírozzanak egy olyan háborút, amit nem értenek egészen pontosan. Nem értik, hogy mi a célja ennek a háborúnak, nem tudja senki megmondani, hogy mennyi ideig fog tartani, senki nem tudja garantálni azt, hogy a szankciók mennyire lesznek eredményesek, mert eddig nem voltak eredményesek annyira, amennyire azt ígérték

− mondta Orbán Viktor.

– Az amerikai választások lezártak egy fejezetet és megnyitottak egy újat

− summázta a helyzetet a kormányfő.

– Nem attól várja az európai megítélésének megváltozását, hogy Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökének − hangsúlyozta Orbán Viktor. Mindig elvárja a tiszteletet a hazája iránt, amely ezeréves történelemmel rendelkezik, és része az európai történelemnek.

– Ezért kérem a tiszteletet, nem azért, mert ilyen barátaim vannak

− emelte ki.

A kereskedelem és az Amerika által esetlegesen kivetett vámok kérdése most másodlagos a háborúhoz képest.

– Az elsődleges kérdés most a háború, a béke, a tűzszünet, a finanszírozás kérdése és hogy a háború következtében milyen új európai biztonsági architektúra jön majd létre

− hangsúlyozta a miniszterelnök. 

Ha az európaiak nem elég aktívak ennek kialakításában, akkor előállhat az a helyzet, ami a második világháború után, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió építették fel az európai biztonsági architektúrát.

– Az európaiak szeretnének ebben részt venni, teljes joggal szeretnének a tárgyalásban részt venni az európai biztonsági architektúra építésekor, akkor fontos, hogy legyünk kommunikatívak minden féllel a háborúban. Különben valaki más teszi ezt meg, és mi kívül maradunk a tárgyalásokon

− hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. 

– A kereskedelem kérdése persze szintén felmerül majd, és nem lesz könnyen megoldható − ismerte el. 

– Tudjuk mindnyájan, mi az álláspontja az amerikai elnöknek, annak alapján, amit elmondott a kampánya során, nem erre gondolok, hanem annak alapján, amit elnökként tett. Nagyon kemény tárgyalópartner a kereskedelmi kérdésekben

− jegyezte meg a kormányfő.

– Senkinek ne legyenek illúziói, ezek komoly, nehéz tárgyalások lesznek az USA-val és az EU-val a jövőbeli kereskedelmi struktúrával kapcsolatban

− mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy aktívnak kell lennünk ahhoz, hogy jó megállapodás szülessen.

Borítókép: Európai vezetők az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján (Fotó: Benko Vivien Cher)