Az RMDSZ elnöke Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester társaságában vett részt a politikai fórumon, amelyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét elemezték. Kelemen Hunor rámutatott: az USR törvénytervezete nem is nevezhető reformnak, mivel több a vesztese, mint a nyertese.
Annyira rossz ez a tervezet, hogy ezt nem lehet módosítgatni
– mondta.
A javasolt átszervezés nyolc gigamegyét hozna létre, román megyékkel olvasztva össze a székely megyéket, a húszezer lélekszámúnál kisebb városokat lefokozná, a 3000 lakosúnál kisebb községeket pedig megszüntetné.
Tamás Sándor kifejtette: a tervezet nem az emberek érdekeit szolgálja, mivel a döntéshozatal távolabb kerülne a polgároktól.
A magyarokat különösen hátrányosan érinti, mivel elsorvasztják az identitásképző, identitáserősítő intézményeit. A Kovászna megyét is magába foglaló gigamegye lakossága például 11-szer nagyobb lenne, és csak 25 százaléka lenne magyar, ezért a magyar intézmények kevesebb támogatásban részesülnének.
Az erdélyi magyar közösség létkérdése, hogy ezt az ügyet befolyásolni tudja, meg tudja akadályozni
– húzta alá.
Antal Árpád a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy Bukarestben számokat néznek és nem látják az embereket.
A helyi intézmények államosítása történik meg azáltal, ha átszervezik a megyéket, és azt az intézményt, amit egy város tart fenn, egy másik közigazgatási szintre viszik
– mondta. Felidézte: az elmúlt 35 évben számos hatáskört vettek át a helyi önkormányzatok, komoly helyi autonómia van, ami megszűnne. Szerinte a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben nincs olyan közigazgatási átszervezési mód, ami pozitív irányba vezetne.
Kelemen Hunor szerint a tervezet a nyelvhasználati jogokra is kihatna, mivel megváltoztatná az etnikai arányokat, és a magyarok aránya sok helyen már nem ugraná meg a húszszázalékos nyelvhasználati küszöböt.
Hozzátette: el kell utasítani, és az RMDSZ erre akkor képes, ha van ereje, amit a válaszválasztásokon tud felmutatni.
A magyarság erejét a közösségi jelképhasználat kapcsán is fontos felmutatni, amit újra napirendre kell tűzni, és a közbirtokossági javak visszaállamosítására tett állami törekvések visszaveréséhez is törvénymódosításra lenne szükség.
Tamás Sándor szerint már két közbirtokosság esetében született a közösség számára negatív bírósági döntés, és újabbakat kezdett el „piszkálni” a pénzügyminisztérium. Az állam elveszi a jogos tulajdonosoktól a javaikat – mondta.
Antal Árpád a jelképhasználat kapcsán kifejtette: a zászlótörvény jól kimondja, hogy a jelképnek reprezentatívnak kell lennie, ezt pedig nem egy bírónak kellene eldönteni, hanem az illető döntéshozó testületnek. Az elöljáró szerint a nyelvhasználat kapcsán is így kellene eljárni.
Van két-három jogszabály, melyet pontosítani kell, ha odajutunk és meglesz az erőnk, az első félévben-évben erre sort kell kerítenünk
– mondta.
