A mesterséges intelligencia a következő harminc évben kiirthatja az emberiséget

A mesterséges intelligencia „keresztapja” szerint 10-20 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia három évtizeden belül az emberiség kihalásához vezet, mivel az elindított változások rendkívül gyorsak.

Forrás: The Guardian2024. 12. 28. 11:08
MI illusztráció
MI illusztráció Fotó: Victor de Schwanberg Forrás: Science Photo Library/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A brit-kanadai informatikus, akit gyakran a mesterséges intelligencia „keresztapjaként” emlegetnek, lerövidítette annak esélyét, hogy a mesterséges intelligencia a következő három évtizedben kiirtja az emberiséget, és figyelmeztetett, hogy a technológia változása „sokkal gyorsabb”, mint várták, írja a  The Guardian.

A fizikai Nobel-díj 2024-es kitüntetettje, Geoffrey Hinton brit-kanadai informatikus beszédet mond a Nobel-díj bankettjén a stockholmi városházán, 2024. december 10-én
A fizikai Nobel-díj 2024-es kitüntetettje, Geoffrey Hinton brit-kanadai informatikus beszédet mond a Nobel-díj bankettjén a stockholmi városházán, 2024. december 10-én (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)

Geoffrey Hinton professzor, aki idén fizikai Nobel-díjat kapott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkájáért, azt mondta, hogy 10-20 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia a következő három évtizedben az emberiség kihalásához vezet. Korábban Hinton még úgy vélte, hogy tíz százalék az esélye annak, hogy a technológia katasztrofális kimenetelű katasztrófát okoz az emberiség számára.

Hinton arról is beszélt egy interjúban, hogy „még soha nem kellett nálunk intelligensebb dolgokkal foglalkoznunk”.

Arra a kérdésre, hogy hány példát ismer arra, hogy egy intelligensebb dolgot egy kevésbé intelligens dolog irányít azt válaszolta, hogy egy ilyet ismerünk, a csecsemőt és édesanyját.

Illusztráció
Illusztráció (Fotó: Science Photo Library/AFP/Mark Garlick)

Hinton, a Torontói Egyetem emeritus professzora szerint az emberek olyanok lennének, mint a kisgyermekek a nagy teljesítményű mesterséges intelligenciájú rendszerek intelligenciájához képest.

„Szeretek úgy gondolni rá, hogy: képzeld el magad és egy hároméves gyereket. Mi leszünk a háromévesek” – mondta.

A mesterséges intelligencia laza meghatározás szerint olyan számítógépes rendszereket jelent, amelyek olyan feladatokat látnak el, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges. Hinton tavaly akkor került a címlapokra, miután lemondott a Google-nál betöltött állásáról, hogy nyíltan beszéljen a korlátlan mesterségesintelligencia-fejlesztés által jelentett kockázatokról, arra hivatkozva, hogy a „rossz szereplők” a technológiát arra használnák, hogy másoknak kárt okozzanak.

A mesterséges intelligencia biztonságáért küzdők egyik fő aggodalma, hogy az embernél intelligensebb rendszerek létrehozása az emberi ellenőrzés kijátszásával egzisztenciális fenyegetést jelenthet. Hinton szerint „A jelenlegi helyzetben a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy valamikor, valószínűleg a következő 20 évben olyan mesterséges intelligenciát fogunk kifejleszteni, amely okosabb az embereknél. És ez egy nagyon ijesztő gondolat.”

Az újonnan elkészült Meta Facebook-adatközpont Eagle Mountainben, Utah államban, 2024. július 18-án. Az adatközpont öt nagy épületből álló komplexum, egyenként négy futballpálya hosszúságú
Az újonnan elkészült Meta Facebook-adatközpont Eagle Mountainben, Utah államban, 2024. július 18-án. Az adatközpont öt nagy épületből álló komplexum, egyenként négy futballpálya hosszúságú (Fotó: AFP/George Frey)

Hinton szerint a fejlődés üteme sokkal gyorsabb, mint amire számított, és a technológia kormányzati szabályozására szólított fel.

„Az az aggodalmam, hogy a láthatatlan kéz nem fog minket biztonságban tartani. Tehát ha csak a nagyvállalatok profitorientáltságára bízzuk, az nem lesz elegendő ahhoz, hogy biztonságosan fejlesszenek” – mondta. „Az egyetlen dolog, ami arra kényszerítheti ezeket a nagyvállalatokat, hogy több kutatást végezzenek a biztonság érdekében, az a kormányzati szabályozás.”

Hinton egyike annak a három tudósnak, akik munkájukért elnyerték az ACM AM Turing-díját, ami a Nobel-díj informatikai megfelelője. A trió egyik tagja, Yann LeCun, Mark Zuckerberg Meta nevű cégének vezető mesterségesintelligencia-kutatója azonban lekicsinyelte az egzisztenciális fenyegetést, és azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia „valójában megmentheti az emberiséget a kihalástól”.

Borítókép: MI illusztráció (Fotó: Science Photo Library/Victor de Schwanberg)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.