Ukrajna jelenlegi helyzetében óvatos hozzáállást tanúsít a NATO-tagsággal kapcsolatban, de továbbra is stratégiai céljának tekinti a szövetséghez való csatlakozást. Ezt nyilatkozta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a brüsszeli sajtótájékoztatóján. A tárcavezető elmondta, hogy míg Ukrajna számára a NATO-tagság elengedhetetlen biztonsági garanciát jelentene, jelenleg nem törekszik arra, hogy kierőltesse a szövetséghez való csatlakozást, tekintettel az egyes NATO-tagországok aggodalmaira.
Ezek az országok attól tartanak, hogy Ukrajna azonnali NATO-felvétele közvetlen katonai részvételüket jelentené a konfliktusban – tette hozzá Szibiha.
Ukrán garancia
Kiemelte, hogy a két korábbi NATO-csúcson, Vilniusban és Washingtonban már egyértelmű támogatásról biztosították Ukrajnát a NATO-tagság kapcsán, amit immár „visszafordíthatatlannak” tekintenek. Ukrajna ugyanakkor megérti, hogy ennek megvalósításához meg kell várni a megfelelő időt – emelte ki, minden bizonnyal arra utalva, hogy az orosz–ukrán háború végéig biztos nem lesz NATO-tag Ukrajna.
A külügyminiszter hangsúlyota azt is, hogy a partnerekkel kötött kétoldalú biztonsági megállapodások fontos lépést jelentenek a NATO-csatlakozás felé vezető úton.
Ezek a megállapodások nem jelentenek alternatívát a teljes jogú tagságra az észak-atlanti szövetségben, de jelentősen megerősítik Ukrajna biztonságát és stabilitását – mondta a miniszter.
Szibiha kiemelte, hogy ezek a szerződések lehetővé teszik a stratégiai tervezést és biztosítják Ukrajna megerősítését a jövőbeni kihívásokkal szemben.
Többet kell nyújtaniuk a NATO-tagállamoknak
Ha elrettentő erejét a NATO a jelenlegi szinten akarja tartani, akkor a tagállamoktól elvárt kétszázalékos GDP-arányos védelmi költségvetési hozzájárulás nem lesz elég – hívta fel a figyelmet Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben nyomást gyakorolt a szövetségre és ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO tagországai megnövelték védelmi kiadásaikat, és elérték azokkal a kétszázalékos GDP-arány szintjét. Bár az ukrajnai háború is rávilágított ennek szükségességére, a folyamat Trump kezdeményezésének köszönhetően indult el – mutatott rá.
Hozzátette azonban, hogy hosszú távon ez a hozzájárulás nem lesz elég az elrettentő erő fenntartáshoz. Rutte úgy vélte, a NATO-n belül folytatni kell a vitát arról, hogyan növeljék tovább a védelmi kiadásokat: legyen-e országonkénti célkitűzés, vagy emeljék tovább a minden országra egyformán érvényes százalékos arányt. Emellett a védelmi ipar kapacitásának növelése is kulcsfontosságú, mert a termelés jelenleg túl lassú és drága.
Hangsúlyozta, hogy a NATO egy védekező, demokrácián alapuló szövetség, amelynek fenntartása hosszú távú védelmi ipari befektetést igényel. Mint mondta, a következő hónapokban intenzív vita várható erről a kérdésről, és ebben ő maga is aktív szerepet vállal. „Nehéz vita lesz, és én magam is megpróbálom megértetni a NATO területén élő egymilliárd emberrel, hogy miért van erre szükség” – jelentette ki.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek szerdán megvitatták Oroszország egyre agresszívabb magatartását és ellenséges akcióinak – szabotázsműveletek, kibertámadások és energetikai zsarolás – intenzívebbé válását, ami destabilizáló hatású a NATO-tagokra nézve. Kína hasonló tevékenységei szintén szóba kerültek – tette hozzá.
A miniszterek olyan intézkedéseket fogadtak el, mint például a fokozott hírszerzési együttműködés, a több hadgyakorlat, a létfontosságú infrastruktúra erősebb védelme, a kibervédelem erősítése, valamint az orosz árnyékflotta, vagyis a regisztrálatlanul közlekedő hajók elleni szigorúbb fellépés. Az Európai Unióval szoros együttműködésben fogják megvalósítani ezeket az intézkedéseket – tette hozzá.
Komolyan kell venni az orosz fenyegetést
Oroszország nukleáris fenyegetéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy a szövetség ezeket nagyon komolyan veszi, de abban is egyetértenek, hogy Moszkvából sokszor hallatszik kardcsörtetés.
Oroszország azt akarja, hogy megvitassuk a nukleáris képességeit. Mi pedig nem akarunk ezzel időt tölteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy elrettentő erőnkkel távol tudjuk tartani minden ellenségünket, aki ártani akar nekünk
– hangsúlyozta. A béketárgyalásokkal összefüggésben megismételte: Ukrajna számára egy erős pozíció kialakítása a cél, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben Kijev tárgyalásokat kezdhessen Oroszországgal a konfliktus lezárásáról. Hozzátette: a leendő béketárgyalások részleteit egyelőre nem találgatják, a prioritás jelenleg az, hogy Ukrajna elérje ezt az erős pozíciót. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a nukleáris és rakétatechnológia Észak-Koreába áramlása nemcsak regionális, hanem globális fenyegetést jelent, beleértve az amerikai szárazföldet és a NATO-tagországokat.
Borítókép: Mark Rutte NATO-főtitkár és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (Fotó: AFP)
