– A magyar soros elnökség melyik három eredményét tartja a legfontosabbaknak és miért?
– Az elnökség történelmi jelentőségű sikerének a schengeni bővítést tartom, hiszen egy 14 éves tárgyalási folyamatot sikerült lezárnunk.
Az új év első napjától Románia és Bulgária teljes jogú tagjává válhatott a schengeni övezetnek, amely nagy előrelépés nem csak az érintett országok, de az egész unió számára.
Magyarországnak és a magyaroknak is ez a legkézzelfoghatóbb elnökségi eredményünk nemzetpolitikai és gazdasági szempontból is.
Komoly eredmény a budapesti nyilatkozat elfogadása az új versenyképességi paktumról, amelyet 27 állam- és kormányfő egyhangúlag hagyott jóvá Budapesten, az Európai Bizottság elnökének jelenlétében.
A nyilatkozat hosszabb távra szabott irányt, konkrét feladatokat és határidőket jelölt ki az EU versenyképességének megerősítése érdekében.
A magyar elnökség célja az volt, hogy a versenyképesség ne csupán egy legyen a sok célkitűzés közül, hanem egy olyan horizontális prioritássá váljon, amely minden szakpolitikában érvényesül – ezt a fordulatot sikerült megvalósítanunk.
Kiemelten fontosnak és a magyar elnökség komoly teljesítményének tartom a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felgyorsítását. Az elnökség alatt Albániával két klasztert nyitottunk meg, Montenegróval pedig három fejezetet zártunk le, amelyre nyolc éve nem volt példa. Szerbia vonatkozásában három év stagnálás után sikerült előrelépést elérnünk a harmadik klaszter megnyitásához. Ezek az eredmények komoly áttörést jelentenek, és remélem, hosszú távon is érdemben felgyorsítják a térség integrációját. Arra volt szükség, hogy a régóta megrekedt folyamatokat újra indítsuk.
Megítélésem szerint erre csak egy olyan országnak volt valós esélye, amely régóta hiteles támogatója az unió bővítési folyamatának, de kitartó és jelentős háttérben végzett munkára volt szükség, hogy ezeket az eredményeket el tudjuk érni.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy a migráció kérdésében is fordulatot hozott a magyar elnökség, hiszen egy olyan új konszenzus alakult ki a tagállamok között, amely a külső határok védelmére és az illegális migráció elleni fellépésre összpontosít. Ez az újfajta hozzáállás közelebb hozza az európai megközelítést a 2015 óta képviselt magyar állásponthoz, ami jelentős eredmény. Az Európai Tanács októberi következtetései is tükrözik ezt az irányváltást, hangsúlyozva az innovatív eszközök alkalmazását a migrációs politika és a menekültügy terén.
– Az elnökség végéhez közeledve, az Európai Unió vezetői elismerően nyilatkoztak a magyar soros elnökségről és annak megvalósításairól (gondolok itt kifejezetten Ursula von der Leyen, Antonio Costa megjegyzéseire az utolsó csúcstalálkozót követően). Milyen utóhatása lehet egy sikeres magyar elnökségnek?
– Ezek a nyilatkozatok a magyar elnökségről valóban magukért beszélnek.
Úgy gondolom, egy sikeres elnökséget követően erősödhet hazánk érdekérvényesítő képessége. Ezt tapasztaltuk a 2011-es elnökségünk után is, és bízom benne, hogy most is így lesz.
Mivel az előző elnökség lebonyolításában is lehetőségem volt részt venni, saját tapasztalatom, hogy az elnökséget követő években kézzelfogható előnyöket hoztak az elért eredmények. Ezért az állandó képviseleten most is megtettünk mindent azért, hogy az érdekérvényesítő képességünk tovább erősödjön. Bízom benne, hogy az elért eredményeknek lesz ilyen pozitív hatása.
– Magyarország után, 2025. január elsejével Lengyelország vette át az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. Hogyan szokott történni az átadás a gyakorlatban? Mit vár el a lengyel EU-elnökségtől? Esetleg vannak olyan folyamatok, amelyek a magyar elnökség kezdett el, és reménykedik abban, hogy a lengyel elnökség alatt befejeződhetnek?
– Az átadás-átvétel a gyakorlatban úgy történik, hogy az elnökség végéhez közeledve a soron következő ország diplomatái lehetőséget kapnak arra, hogy egyfajta megfigyelőként részt vegyenek különböző tárgyalásokon, egyeztetéseken és felkészítőkön is. Az elnökség több olyan tárgyaláson képviseli a Tanácsot, amelyen a tagállamok nem vesznek részt, például az Európai Parlamenttel a jogalkotási aktusokról folytatott intézményközi tárgyalásokon, az úgynevezett trialógusokon. Az elnökség döntése alapján a következő elnökségek részt vehetnek ilyen trialógusokon az utolsó hetekben.
Mi is lehetőséget adtunk a lengyel diplomatáknak decemberben a trialógusokon való részvételre. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a diplomaták az elnökség kezdetére már jól felvértezzék magukat tudással minden olyan üggyel kapcsolatban, amelyet bejövő elnökségként tovább visznek.
A lengyel állandó képviselővel szorosan együttműködtem a konkrét jogalkotási dossziék és egyéb témák tekintetében is decemberben. Mindemellett még ezekben a hetekben is segítünk a lengyel kollégáknak, ha valamely kérdésben a mi tapasztalatunkra volna szükségük.
Azt látjuk egyébként, hogy a lengyel elnökség több olyan elemet is beemelt a programjába, amely a magyar elnökség prioritásaival is összhangban áll, illetve azonos a magyar állásponttal. Ilyen például az uniós védelmi iparág fejlesztése vagy a hatékonyabb fellépés az illegális migrációval szemben, de ilyen a bővítés is.
Mindhárom esetben elvégeztük a kezdőrúgást. Az európai védelmi ipari programmal kapcsolatos tanácsi álláspont kialakításában a munka oroszlánrészét elvégeztük. Ennek lezárása a lengyel elnökségre hárul. A migráció terén új konszenzus alakult ki a tagállamok között és egyetértés mutatkozik abban, hogy új, innovatív eszközökre van szükség a migrációs politikában. Előtérbe került emellett a külső dimenzió kérdése is. Az erről szóló vitákat a magyar elnökség rendszeresen tűzte napirendre mind COREPER-en (a tagállamok állandó képviselőinek bizottsága), mind a bel- és igazságügyi tanács ülésein. Úgy gondolom, hogy a lengyel és az azt követő dán elnökség ezt a munkát is tovább tudja majd vinni. A bővítés területén pedig arra számítok, hogy ebben a félévben is több kormányközi konferencia lehet.
– Az év elején érkezett a hír, hogy a varsói magyar nagykövet nem szívesen látott vendég volt a soros lengyel EU-elnökség megnyitóján. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szánalmas és gyerekes lépésnek tartotta ezt a lengyel külügyminiszter részéről. Mi az ön véleménye erről?
– Rendkívül sajnálatosnak tartom a lépést, ugyanakkor Brüsszelben eddig nem tapasztaltam hasonlót. Az elmúlt napokban magam is részt vettem két lengyel elnökségi nyitórendezvényen. Az állandó képviselők bizottsága a formális döntések előkészítését végzi, úgy gondolom, hogy ez továbbra is konstruktív együttműködés színtere lesz, ahogy a szakmai előkészítő munkát végző tanácsi munkacsoportok is.
Borítókép: Ódor Bálint (Fotó: András Greskovits)
