Egy háborút nagyon könnyű kirobbantani, de sokkal nehezebb lezárni, mert abban a pillanatban, ahogy beindul a háború, az egész nemzetközi rendszer az egyik egyensúlyi állapotból egy másik egyensúlyi állapotba megy át – magyarázta Robert C. Castel a Front című podcast heti adásában. Kiemelte, az is világos, hogy egy tűzszüneti megállapodás egy hosszadalmas folyamat. Hozzátette, hogy sokszor jobban járunk hosszú távon, és kevesebb áldozattal jár egy konfliktus, hogy ha hagyjuk kifutni, magától érjen el egy egyensúlyi állapotot.
Robert C. Castel kiemelte:
Európa már régóta belekapcsolódott ebbe a háborúba az új pénzügyi támogatásokkal, politikai támogatásokkal. Néhányan megpróbálják megakadályozni azokat a próbálkozásokat, amik a konfliktus lezárásához vezethetnek. Láttunk egy ilyen próbálkozást, például a 2022-es törökországi tárgyalások során. És látjuk a jelenlegi Trump-próbálkozásokat, amelyeknek Európa nem feltétlenül örül.
A Magyar Nemzet főmunkatársa azt is elmondta, az ukránok minden bizonnyal felmérték azt, hogy teljes egészében az Egyesült Államoktól függnek, és ennek a felismerésnek a következménye az, hogy Zelenszkij visszamászott az ablakon, amikor kidobták az ajtón a Fehér Házból. – Európa hiába biztosította őt a támogatásáról, az egyetlen hatalom, amelyik képes a háborúban tartani Ukrajnát, az Egyesült Államok – jegyezte meg.
A közel-keleti háromszög
Az adásban szóba kerül egy olyan háromszög is a közel-keleti térségben, amely már nagyon régóta, masszívan fennáll.
A háromszög egyik csúcsát Oroszország és a korábbi Szovjetunió, a másik csúcsát az Ottomán Birodalom, Törökország és a harmadik csúcsát pedig Irán, a Perzsa Birodalom alkotja. És az utóbbi évszázadok alatt látunk egyfajta kötélhúzást a három birodalom között. Általában ez azzal végződött, hogy az oroszok nyertek, és a törökök meg a perzsák visszaszorultak. Itt a Kaukázusban minden, amit most Örményországként, Georgiaként, Azerbajdzsánként ismerünk, ezek perzsa területek voltak tulajdonképpen, ahonnan az Orosz Birodalom kiszorította Iránt, kiszorította a perzsákat, és hasonló kötélhúzást látunk az oroszok és a törökök között is az évszázadok folyamán.
– mondta Castel, aki hozzátette, hogy ez képezi Oroszország és Irán kapcsolatának alapját. – Ezt most úgy látjuk, hogy van egy pragmatikus együttműködés Iránnal, ugyanakkor sok évszázados verseny van emögött – mondta. Kiemelte, emellett van egy egyfajta szeretet–gyűlölet kapcsolat Oroszország és Törökország között. – Néha szembekerülnek egymással, néha együttműködnek. Így működik tehát ez a háromszög, amelynek nagyon érdekes dinamikája van – fogalmazott. Robert C. Castel szerint világosan látható egyfajta verseny is a Közel-Kelet birtoklásáért, amely már a Szovjetunió idején is megvolt, az ellenfél pedig akkor is már az Egyesült Államok volt.
Nincs mindenre megoldás
Az izraeli–palesztin konlfiktus kapcsán a szakértő azt mondta, attól, hogy egy probléma tűrhetetlen és kibírhatatlan, nem jelenti azt, hogy van megoldása.
Van egy ilyen nyugati tévhit: úgy gondoljuk, hogy minden problémának van egy megoldása. Nem, a legtöbb problémának nincs megoldása. Ha pedig van is, sokszor egy probléma megoldása nem a kozmikus igazságérzetünk szerint fog működni. Tehát ahhoz, hogy egy stabil megoldást találjunk, az néha szembe megy az igazságérzetünkkel, az érzékeny nyugati igazságérzettel
– fogalmazott Castel. – A legnagyobb tragédiát én abban látom, hogy továbbra is dekázunk mindenféle mesékkel. Tehát abban a pillanatban, amikor jött az Európai Unió és azt mondta, hogy hű, ez az egyiptomi béketerv Gázával kapcsolatban milyen jó ötlet, és mi támogatjuk, akkor gyakorlatilag vagy azt feltételezik, hogy mi hülyék vagyunk, vagy ők hülyének néznek minket, vagy ők nincsenek teljesen a mentális kvalitásaiknak a birtokában – tette hozzá. Szerinte ugyanis egy olyan terv, ami a problémának a gyökerét nem kezeli, az nem terv.
Azt mondani, hogy majd jön a palesztin autonómia, meg kiképezünk néhány palesztin rendőrt, és akkor majd ők rendet csinálnak Gázában, kész őrület. Látjuk azt, hogy öt izraeli hadosztályt még nem tudott csinálni Gázában. Azt is látjuk, hogy a palesztin autonómia a saját fővárosában nem képes rendet tartani, nem képes pacifikálni a saját városait, akkor Gázát ehhez képest hogyan lehet pacifikálni? Ezek a rendezési tervek Gázával kapcsolatban, ha nem adnak választ a biztonsági kérdésre, ami abból áll, hogy van ott több tízezer Hamász-fegyveres, akkor gyakorlatilag homokra épül az egész.
– magyarázta Robert C. Castel. Úgy vélte, Európa rengeteg kárt tud okozni azzal a pénzzel, amit befektet itt a Közel-Keleten. – Én úgy gondolom, hogy minden egyes euró, ami ide gurul a Közel-Keletre, és ami nincs megfelelőképpen átgondolva, ez olyan, mintha fegyvert szállítanánk. Ne legyünk naivak, egy euró vagy egy dollár az megfelel egy tölténynek. Iszonyatos kárt lehet okozni ezzel a támogatással, ha nem gondoljuk át, hogy kinek adjuk, mikor adjuk, milyen célra adjuk, ellenőrizzük-e egyáltalán, hogy mit csinálnak ezekkel a dolgokkal – fogalmazott a Magyar Nemzet főmunkatársa.
