A tagországok lakói halmozzanak fel otthonukban legalább 72 órás túlélést garantáló vészhelyzeti tartalékot – ezt a javaslatot fogalmazta meg az Európai Bizottság, erről szerdán iránymutatásokat tettek közzé. A bizottság szerint azért fontos, hogy az európaiak három napra elegendő vizet, élelmet, gyógyszert, áramforrást és piperecikkeket tartsanak otthonukban, mert így külső segítség nélkül is képesek lehetnek átvészelni egy esetleges válság első napjait. Brüsszel persze itt nem állt meg, azt szorgalmazta, hogy a tagállamok is kezdjenek felhalmozásba, és raktározzanak el gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszert, energiát, emellett gondoskodjanak a vízellátásról. Évente pedig legalább egyszer tartsanak a válságokra felkészítő napot a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
A javaslat okairól szerdán, a vészhelyzeti stratégia bemutatásakor Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált. Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenállóképessége a jövőben kihívásokkal nézhet szembe.” Lahbib ezután újabb, egy esetleges háborúra vonatkozó utalást tett, amikor azt mondta: a geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, a külföldi beavatkozástól az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai védelmére. – Európa nem engedheti meg magának, hogy tétlenkedjen – vélekedett.
Újságíróból miniszter
A közvetlen háborús veszélyt sugalló nyilvánvaló mondatai után nézzük meg, kicsoda Hadja Lahbib! Már csak azért is, mert miközben karrierje egyik szakaszában sem kerülték el a súlyos botrányok, volt kapacitása arra, hogy Magyarország súlyos megbüntetését szorgalmazza.
Lahbib algériai bevándorlók leszármazottja, ismert újságíró, volt belga külügyminiszter, 2024 decembere óta pedig az Európai Bizottság felkészülésért, válságkezelésért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztosa.
Botrány miniszterként
Hadja Lahbib 2022 júliusában vette át Belgium külügyeinek irányítását, a frankofón liberális párt, a Reform Mozgalom jelöltjeként. Egyik botránya 2023 júniusában, tehát az ukrajnai háború kirobbanása után pattant ki. Történt, hogy egy brüsszeli rendezvényen orosz és iráni tisztviselők is részt vettek, akiknek Brüsszel régió fizette a szállásköltségeit. A csúcson a belgák fogadták Teherán – a liberális média által ultrakonzervatívnak minősített – polgármesterét, Alireza Zakanit is. Emiatt botrány tört ki, a belga parlament végül Lahbibot is meghallgatta. Mivel Belgium volt a soros elnök 2024 első felében, ezért az ügynek az Európai Unióban is komoly visszhangja volt. A frankofón szocialisták hazugsággal vádolták a minisztert, azonban végül őket és a zöldeket is sikerült meggyőzni arról, hogy Lahbib a posztján maradhasson. A botrány ugyanakkor tovább gyűrűzött, miután kiderült, hogy az iráni küldöttség tagjai videóra vették a Zakani polgármester érkezésekor a helyszínen tiltakozókat. Az egyik tüntető édesanyját állítólag később Iránban több órán át kihallgatták.
