Az algériai származású Hadja Lahbib vízumokat adott ki iráni tisztviselőknek, ami miatt Belgiumban vizsgálat volt folyamatban ellene. Emellett egy oroszok által szervezett krími útja miatt is többen kritizálták.
A politikus 2022 júliusában lett miniszter, a frankofón liberális párt, a Reform Mozgalom (MR) jelöltjeként. Az egykori újságírónő 20 évig dolgozott az RTBF köztelevíziónál, ezután pedig abban a csapatban dolgozott, melynek célja, hogy Brüsszel elnyerje a 2030-as „Európa kulturális fővárosa” címet.
A botrányok 2023 júniusában kezdődtek Lahbib körül. Egy rendezvényen, a „Brussels Urban Summit”-on orosz és iráni tisztviselők is részt vettek, akiknek Brüsszel régió fizette a szállásköltségeit.
A csúcson a belgák fogadták Teherán – a liberális fősodratú média által ultrakonzervatívnak minősített – polgármesterét, Alireza Zakanit is –számolt be a történtekről az L’Echo című lap.
Pascal Smet államtitkár a botrány kitörése után szinte azonnal lemondott, ugyanis az is kiderült, hogy ő volt az, aki nyomást gyakorolt a belga külügyminisztériumra azért, hogy az iráni delegációnak vízumokat adjanak ki. A kialakult helyzetben Lahbib ráadásul megpróbálta Smetre hárítani a felelősséget.
A belga parlament Lahbibot is meghallgatta az ügyben, a botránynak pedig az Európai Unióban is komoly visszhangja volt. 2024 első félévében Belgium látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait, a botrány pedig beárnyékolta az elnökségre való felkészülést. A frankofón szocialisták hazugsággal vádolták a minisztert, azonban végül őket és a zöldeket is sikerült meggyőzni arról, hogy a liberális koalíciós partner minisztere posztján maradhasson.
Tovább duzzadt a a botrány, miután a belga Het Laatste Nieuws megírta, hogy az érintett iráni küldöttség tagjai videóra vették a Zakani polgármester érkezésekor a helyszínen tiltakozókat. Az egyik tüntető édesanyját később állítólag több órán át kihallgatták Iránban.
Még újságíróként járt az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, melyhez az ukrán törvényeket megsértve orosz vízumot vett igénybe. Lahbib egy fotó is posztolt útjáról, a szevasztopoli kikötőből.
Lahbib később komoly kritikákat kapott Ukrajnától, amely hivatalos vizsgálatot is kezdeményezett az út kapcsán, de a botrány végül elcsendesült. Olyannyira, hogy a politikus, már külügyminiszterként, 2024 nyarán az európai országok nevében már sietett leszögezni, hogy „teljesen vállalnunk kell a felelősséget, és meg kell tennünk a szükséges lépéseket Ukrajna katonai megsegítésére”.
Lahbib egyáltalán nem számít Magyarország hívének, sőt Magyarország megbüntetését szorgalmazta.
Az EU soros elnöki tisztét akkoriban betöltő Belgium, valamint személyesen Lahbib miniszter arra buzdította az EU kormányait, hogy folytassák azt az eljárást, amely Magyarországot megfosztja szavazati jogától – írta a Politico. A belga külügyminiszter szerint
olyan Európánk van, amely nehezen halad előre, és sajnos néhány állam – különösen egy állam – egyre inkább tranzakciós, blokkoló és vétós hozzáállást alkalmaz”. Azt is hozzátette, „úgy gondolom, hogy bátornak kell lennünk a döntésekhez: aktiváljuk a 7. cikkelyt egészen a végéig, amely előírja a vétójog végét
– mondta.
A válságkezelési és egyenlőségi bizottsági portfólióra jelölt Hadja Lahbib meghallgatása november 6-án, szerdán lesz.
